Minden második magyar jól megél

A magyarok csaknem fele, mintegy 46 százaléka véli úgy, hogy jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban – derül ki a Nielsen friss kutatásából. Ez az eredmény jócskán meghaladja a 37 százalékos európai átlagot. A mérési és adatelemző szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi vállalat 64 piacon mérte a fogyasztók anyagi percepcióját. A globális dimenzió azt mutatja, hogy száz megkérdezettből 58 fogyasztó fest derűlátóbb képet az anyagi helyzetéről, mint 2014-ben. A kontinensen a románok látják a legoptimistábban az anyagi helyzetük alakulását (61 százalék), míg a legborúlátóbban az olaszok nyilatkoztak, és alig 17 százalékuk értékelte javulónak az életszínvonalát a vizsgált időszakban.

A felmérésről összefoglalóan elmondható, hogy általános optimizmus rajzolódik ki belőle, különösen, ami az ázsiai régiót illeti: ott a fogyasztók 70 százaléka érzi jobbnak az anyagi helyzetét az öt évvel korábbihoz képest. Figyelemre méltó, hogy az afrikai (52 százalék) és a latin-amerikai (50 százalék) többségre sem a panaszkodás jellemző. A fejlett országokban viszont kevésbé pozitív a helyzet, Európa a maga 37 százalékos mutatójával egyenesen sereghajtónak számít.

Visszatérve a hazai viszonyokra, találni azért kevésbé örömteli indexet is. A magyarok csupán 2 százaléka válaszolta azt, hogy a pénzét szabadon, minden megkötés nélkül költheti el, ez pedig az európai átlagnak csupán az egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15 százaléktól is. Lényegesen jobb a helyzet annak kapcsán, hogy a lakosság milyen arányban jön ki kényelmesen a fizetéséből: ezt százból 44 hazai fogyasztó mondta el magáról. Európában ugyanez 42 százalék. Ugyanakkor Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54 százalék) csak az alapvető életfeltételek megteremtésére elegendő a jövedelme. Európa ezen a téren 48 százalékon áll, a világátlag pedig 32 százalék. „Érdekesség, hogy bár a fogyasztók stabilabbnak látják az anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés” – emelte ki Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója. A hazai fogyasztók számára vásárláskor az ártudatosság továbbra is meghatározó szempont. A meglévő pénztöbbletből viszont leginkább a kiskereskedelem profitált. Százból 42 magyar fogyasztó saját bevallása szerint többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt. Ezenkívül több megy el rezsire és lakbérre, valamint jelzálogkölcsönre. Az európai átlag fogyasztók ezzel megegyező trendekről számoltak be.