A Mavirnak újra kell írnia a terveit
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚj számítási modellen alapuló hálózatfejlesztési tervet vár a Mavir Zrt.-től a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), a beadott tervet (HTF2018) ugyanis nem hagyta jóvá. Az idei hálózatfejlesztési tervnek is minősülő dokumentumot 2019. november 30-ig várja a hivatal, amelynek határozatában szerepelnek korábbi részhatáridők is. A kifogás szerint a Mavir által alkalmazott módszertan évek óta nem változik, a számítások determinisztikusak, az előrejelzések bemenő adatai nem mindig szerepelnek. (Az előző években a hivatal még megfelelőnek tarthatta az alkalmazott módszertan szerint készített tervet.)
Az új dokumentumban a MEKH a visszautasítottban szereplőnél alaposabb, jobban megindokolt, elemzésekkel alátámasztott, alternatívákkal összevetett beruházási elképzeléseket vár az országos villamosenergia-rendszer irányítójától. Bár a Mavirnak egyebek között felül kell vizsgálnia a majdani villamosenergia-igényekre vonatkozó felmérését, a hivatal már e felülvizsgálat előtt, a mostani határozatában is kifogást emelt több projekt kapcsán. A többi közt megkérdőjelezte a Székesfehérvár térségébe tervezett 400 kilovoltos alállomás szükségességét, a Göd-Zugló projektet pedig kapacitásszűkítésnek minősítette.
A MEKH alaposabb kalkulációt kért az áramtermelés várható alakulásáról is. A Mavir egyik forgatókönyvéről – amely szerint a meglévő és a már bejelentett kapacitások a maximális terhelést megközelítve működnek majd – eleve azt írják, hogy „ilyen üzemállapot nem létezik”, mert az abban szereplő, építésre váró kombinált ciklusú gázerőművek előkészítettségéről alig van információ. További kapacitásoldali problémaként említik, hogy a Mavir nem veszi kellő súllyal figyelembe a megújulóenergia-termelés alakulását, ezért elutasító határozatához csatolta saját áramtermelés-előrejelzését. Felrótta, hogy a terv nem kalkulál a háztartási méretű kiserőművek keresletbefolyásoló hatásával, és kevés adatot tartalmaz a tartalékkapacitások várható alakulásáról.
A Mavir köteles olyan forrásoldali forgatókönyvet kidolgozni, amely figyelembe veszi a jelentős súlyú időjárásfüggő termelést, a Paks II. projekt „különböző időpontokban történő befogadását” és a Mátrai Erőmű eltérő időpontokban bekövetkező leállítását. (A MEKH előrejelzése szerint a paksi blokkok 2027-ben és 2028-ban állnak üzembe.) Az új dokumentumban elvárják az innovatív és az okosmegoldások tervezett bevetését is, mondván, „az átviteli hálózat terhelhetősége nem csak (…) több vas beépítésével érhető el”.
A MEKH számítása szerint a benyújtott, bővítő beruházások költségei alapján a projektek költségnövelő hatása 2020-tól átlagosan 0,029-0,030 forint lenne kilowattóránként, ami az idei átlagos átviteli díjnak az 1,8-1,9 százaléka. 2021-től mintegy 0,033 forint (2,1 százalék) lenne a tarifanövelő hatás. A hivatal nem tekinti sem megalapozottnak, sem elfogadhatónak, hogy a Mavir nem foglalkozott a beruházások jövedelmezőségével, megtérülésével, finanszírozásával, és nem elemezte a pénzügyi kockázatokat sem. Jelezték: a cég köteles a munkáját a legfejlettebb nemzetközi és hazai gyakorlat és a legkisebb költség elve szerint végezni.
A határozatban foglaltakra a Mavir nem kívánt a sajtón keresztül reagálni.
