Ősszel az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) keretében feltérképezik a hazai lakosság körében az allergiás megbetegedéseket – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Világgazdasággal. Az adatfelvétel a tagállamok számára kötelező, az
nem ad hozzá anyagi támogatást – jelentette ki a hivatal. A kérdezőbiztosok 2019. szeptember közepe és december közepe között tízezer személyt keresnek majd fel, a válaszadás önkéntes lesz, és az első adatközlések 2020 májusára várhatók. Utoljára 2014-ben készült elemzés a hazai 15 éves és annál idősebb lakosság körében a pollenallergiásokról. Akkor a szénanáthások aránya 14,7 százalék volt, szemben az európai uniós átlaggal, amely elérte a 17 százalékot. Az őszi kérdőíveken nemcsak a szénanáthára, hanem az ekcémára és az ételallergiára vonatkozóan is tesznek fel kérdéseket. „A hazai egészségügyi ellátásban az allergológia háttérbe szorul, de nehéz megítélni az allergiások számát is, mivel a betegek egy része nem került be az ellátórendszerbe” – mondta a Világgazdaságnak Nékám Kristóf allergológusprofesszor.
Egyes becslések szerint már körülbelül kétmillió allergiás ember él Magyarországon. A hazai patikai forgalmi adatok szerint az utóbbi öt évben 6,5 százalékkal emelkedett az allergia tüneteinek enyhítésére gyógyszert szedők száma. Orrfolyás és szemviszketés esetén a vényköteles termékekre átlagosan havonta 1400–1730 forintot költöttek a betegek, ezeket a szereket egyébként a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havi 430–600 forinttal támogatja. A vény nélküli készítmények 920–1450 forintba kerülnek.
Szükség lenne egy magyarországi allergiarizikó-térképre is, amely az aktuális pollenhelyzetet, a környezetszennyezés releváns adatait és a fő időjárási adatokat tartalmazza. Nékám Kristóf szerint így rugalmasabbá lehetne tenni a betegellátást is, hogy ott legyen leginkább elérhető, ahol a legnagyobb igény van rá. A NEAK által finanszírozott allergológusokra – főleg a csúcsidőszakban – három-négy hetet kell várni, mert orvoshiány jellemzi ezt a területet is. Nékám Kristóf szerint az allergiás betegek egy részét a háziorvosok is el tudnák látni, a most alakuló csoportpraxisokban erre nagyobb figyelmet kellene fordítani. A professzor úgy véli, legalább annyi allergiás keresi fel a csúcsidőszakban a háziorvosát, mint ahány szív- és érrendszeri panaszokkal küzdő beteg. Az allergiaszezon ugyan már februárban elkezdődik, de a legintenzívebbé április és szeptember között válik. Ebben az időszakban antihisztaminból a lakosság háromszor annyit vásárol a patikákban, mint a szezonon kívül. Az antiallergén szemcseppek forgalma a téli időszakhoz képest több mint a tízszeresére nő.
