Az egészségügyi kiadások mintegy harmada fölösleges

Az egészségügyre fordított kiadások drámai növekedése miatt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elnöki Bizottság az Egészségért tízpontos állásfoglalást tett közzé a 21. század egészségügyi kihívásairól – jelentette be Lovász László, az MTA elnöke, aki közölte: az állásfoglalást Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár is hasznos dokumentumnak tartja.

Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy az orvostechnológia robbanásszerűen fejlődik, a gyógyítás, valamint a megelőzés forrásigénye pedig egyre nő. A lehetőségek bővülése mind jobban meghaladja a racionális igénybevétel kereteit, így nagyon valószínűek azok az előrejelzések, amelyek szerint 2050-ig töretlen marad az egészségügyre fordított kiadások drámai növekedése. Az akadémiai rendezvényen Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke példaként Németországot említette, ahol ma a GDP 9 százalékát fordítják az egészségügyre, de az arány harminc év múlva elérheti a 25 százalékot is. Szerinte az egészségügy nemcsak Magyarországon, de a világon mindenhol korszakváltás előtt áll. Az állásfoglalás tíz pontjából a fokozódó dologi- és személyiforrás-igények, az egészségügyre szánt források racionális elköltése és a rendszerként elkönyvelt egészségügy számít a három legfontosabb területnek Kosztolányi György szerint. Úgy látja, hogy az egészségügyi kiadások 30 százaléka fölösleges, vissza kell szorítani a túldiagnosztizált ellátásokat. A túlkezelések jelentős része azért történik, mert az orvosok, szakemberek így próbálják védeni magukat.

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy az egészségügynek központi helyre kellene kerülnie a kormányzati struktúrában, továbbá meg kell teremteni a közgyógy- és a magánellátás együttélését is. Az ellátórendszer észszerű működtetéséért a szakpolitikának kell viselnie a domináns felelősséget, ennek ki kell terjednie a szakmával folytatott folyamatos egyeztetésre és az így kialakult működési rend irányításának, ellenőrzésének megszervezésére is.

A mostani elemzéstől függetlenül a hazai egészségügy helyzetéről készült akadémiai tanulmányt még a nyáron nyilvánosságra hozzák, az anyag a 2018-as és 2019-es hazai állapotokat tükrözi. | vg