A mobilapplikációk felé fordul a magyar egészségügy, ami alapjaiban formálhatja át a hazai betegellátást – mondta az IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – infokommunikációs konferenciáján Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főosztályvezetője. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) okoseszközöket megcélzó fejlesztését a páciensek várhatóan jövőre érhetik el. Ekkortól a mobiltelefonjukon is megnézhetik az adataikat, leleteiket. Az alkalmazás már kész, bevetése a jogszabályi háttér megteremtésére vár. Szabó Bálint kiemelte, hogy az elmúlt időszakban két új alkalmazást fejlesztettek ki az EESZT-re: a sürgősségi betegellátást monitorozó rendszert és a betegképviseleti jogosultság rendszerét. Ez azt jelenti, hogy míg eddig mindenki a saját dokumentumait láthatta a felhőben, most már például a szülők a gyermekeik adataihoz is hozzáférhetnek.
Az EESZT-ben napi egymillió e-receptet váltanak ki, ebből 19 ezer hibás – ezt már Héja Gergely, az ÁEEK e-receptért felelős vezetője ismertette. Szerinte a legtöbb problémát az okozza, hogy a betegek tajszám alapján próbálnak meg vényt kiváltani, illetve hogy kiskorú beteg esetében a gyermek jelenléte vagy a felírási igazolás is szükséges a gyógyszer kiadásához. Ez utóbbi kiküszöbölését szolgálja az említett, a meghatalmazásnál többet jelentő képviseleti rendszer. Ezt a meghatalmazást az EESZT portálon vagy az Ügyfélkapun át lehet megadni.
Az egészségügyben használható okoseszközök globális forgalma 2020-ig elérheti a 60 milliárd dollárt, ez nagyobb a képalkotópiac forgalmánál is – mondta Kozmann György, a Pannon Egyetem professzora. Rámutatott, hogy egyre nőnek a modern egészségügyi ellátás költségei, például a diagnosztikai és terápiás eszközök modernizálása miatt. Magyarországon az emberek 30 százaléka nem éri meg a nyugdíjaskort, a halálozások fele szív- és érrendszeri problémákhoz köthető, a negyede daganatos betegséghez. Az ezek miatt a betegségek miatt elvesztett évek „ára” meghaladja a GDP 7 százalékát is – emelte ki Kozmann György –, míg a rossz egészségi állapot miatti gazdasági veszteségek aránya az éves GDP 20 százalékát teszi ki. A high-tech eszközök és a telemedicina bevezetésével viszont a gyors adatelemzésen keresztül korábban kaphat információt a beteg az egészségi állapotáról.
A hazai lakosság
30
százaléka nem éri meg
a nyugdíjaskort
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.