A családi bölcsődék férőhelybővítésére kiírt tenderre eddig 104 pályázat érkezett, 103-at be is fogadtak – közölte a napokban Kovácsné Bárány Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának bölcsődei ügyek koordinációjáért felelős miniszteri biztosa. Hozzátette, hogy a formai bírálat után száz pályázat érvényes, közülük 67 részesül támogatásban, és összesen 110 új családi bölcsőde létesül. A férőhelyek kialakítására kiírt két pályázat keretösszege csaknem 10,5 milliárd forint, amelyre az önkormányzatok mellett egyházi fenntartók, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, közalapítványok és önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozások is pályázhatnak. A teljes bölcsődei ellátás a családvédelmi akciótervnek is a része, három év alatt 21 ezer új férőhelyet létesít a kormány. Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap bejelentette, hogy újabb húsz településen kezdődhetnek bölcsődei fejlesztések mintegy kétmilliárd forintos költségvetési támogatásból.
Újdonság, hogy jövőre csaknem kétszeresére emelik a családi bölcsődék finanszírozását, hogy a szülőknek kevesebbet kelljen a gyermekek ellátásáért fizetni, ezért ugyanis jelenleg akár havi 120 ezer forintot is elkérnek a magánbölcsődékben – ezt Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke mondta a Világgazdaságnak. Az idei friss adatok szeptemberben várhatók, de a túljelentkezés garantált, tavaly mintegy négyezer gyermeknek nem jutott bölcsődei férőhely, Budapesten zsúfoltság miatt minden negyedik gyereket elutasítottak. Jelenleg 300 ezer 0–3 éves korú gyermek él Magyarországon, de csak 47 ezer férőhelyen osztoznak, ez csupán 16 százalékos hozzáférést jelent, ráadásul nagyon egyenlőtlen a férőhelyek eloszlása.
„A gyermekek elhelyezése ott okozza a legnagyobb problémát, ahol – szerencsére – vannak munkahelyek” – tette hozzá Szűcs Viktória. Ez igaz Budapestre és tágabb értelemben Pest megyére, a nagyobb megyei jogú városokra, a fejlődő városokra, a nyugati országrészre, például Sopronra, Győrre, Szombathelyre, Csornára, ahonnan Ausztriába is járnak át dolgozni a szülők. Hangsúlyozta: az ország 3200 települése közül 2600-ban a szülőknek ma még semmilyen esélyük nincs arra, hogy a gyerekük bölcsődébe járhasson.
Az önkormányzatoknak sem jött még meg igazán a pályázási kedvük bölcsődefejlesztésekre – mondta a BDDSZ elnöke, ennek pedig legfőbb oka a finanszírozás, hiszen nem elég az intézményeket felépíteni, fenn is kell tudni tartani. Hiába emelkedett az évek során az állami támogatás mértéke, az önkormányzatoknak még mindig sok saját forrást kell beletenniük a bölcsődék működtetésébe.
Ma mintegy tízezer kisgyermeknevelő és dajka dolgozik a bölcsődékben, a férőhelyek növelésével ötezer új állás jöhet létre, ebből nagyjából háromezer kisgyermeknevelői munkakör. Egy főiskolát végzett pályakezdő bölcsődei dolgozó havonta nettó 129 ezer forintot keres, a nyugdíjazás előtt állók pedig 224 ezer forintot visznek haza, míg a középfokú végzettségűek pályakezdői fizetése 142 ezer forint, a előtt állóké pedig 180 ezer forint.
A fluktuáció és a munkaerőhiány is jelentős e területen, akad olyan kerület Budapesten, ahol harminc álláshely betöltetlen. Míg ideális esetben Magyarországon hat-hét gyerek jut egy bölcsődei nevelőre, addig az Európai Unióban egyre inkább 1-5 a felnőtt-gyermek arány.
