Több pénzre van szükség az innovatív terápiák gyorsabb befogadásához
A hazai gyógyszerkassza 31 milliárd forinttal bővül a 2020-as költségvetési terv szerint. Ez elegendő az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szerint?
Szükséges volt az emelés, de messze nem elegendő a törvényjavaslatban foglalt mérték ahhoz, hogy feljebb kerüljünk a ranglétrán a visegrádi országok között. Igaz, a betervezett 31 milliárd forint eléri a kassza csaknem 10 százalékát, de mindent – a valós gyógyszerkiadásokat és a masszív gyártói befizetéseket – egybevetve, a növekedés sajnos jóval szerényebb. Ettől függetlenül örömteli, hogy a kormány felismerte: stabilizálni kell a gyógyszer-finanszírozásnak legalább az idei szintjét.
Korábbi indítványaik szerint
a gyógyszerkasszának negyvenmilliárd forint többletforrásra lenne szüksége. Most is így látják?
Igen, ez a javaslatunk még ma is érvényes. Ahhoz ugyanis, hogy a visegrádi országok szintjét elérjük, a nettó gyógyszerközkiadások szintjét kell megemelni. Nem az az érdekes, hogy mekkora a költségvetésben a gyógyszerár-támogatás soron megjelenő összeg, hanem hogy az állam ténylegesen mennyit költ gyógyszerre. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ugyanis az adott előirányzatnál szerencsére – más költségvetési sorokba beépítve – több forrást biztosít gyógyszertámogatásra. Ezért is szerencsésebb a nettó közkiadásokat vizsgálni, mert az összeveti a teljes gyógyszerköltést a teljes iparági befizetésekkel: a tervezett 31 milliárd forintos kasszaemelés 8 százalékos pozitívum, a gyógyszergyártói befizetések pedig csaknem 12 százalékkal nőnek. Így az utóbbiak költségvetési hozzájárulása jövőre szinte biztosan meghaladja a 100 milliárd forintot. A nettó közkiadásokat vizsgálva az is látszik, hogy a mostani emelés ellenére is van bőven ledolgoznivaló: az egy főre jutó csehországi gyógyszertámogatás majdnem a kétszerese a magyarországinak, amelynél a szlovákiai is magasabb 30-35 százalékkal.
Mi állhat az adóemelés hátterében?
A gyógyszeripari különadókat több hullámban vezették be, mindig a válság miatt megkövetelt fokozott teherviselésre hivatkozva. A válság már régen elmúlt, de a gyógyszeripari különadók – számos ígéret és utalás ellenére – megmaradtak. Ugyanakkor pozitív, hogy a kormány gazdaságvédelmi akciótervének tizenharmadik pontja, amely a kutatás-fejlesztési források növelését célozza, lehetőséget adhat majd a klinikai vizsgálatok megerősítését szolgáló, AIPM által megfogalmazott adóleírási javaslat megvalósítására.
Több javaslatcsomagot is megfogalmaztak már az egészségügyi kormányzatnak. Meghallgatják az ötleteiket?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy folyamatosan egyeztetünk, állandó a párbeszéd a gyógyszerbefogadások akadályainak lebontásáról. A folyamatosan érkező újabbnál újabb innovatív terápiák finanszírozása nem kizárólag Magyarországon probléma, hanem más uniós országokban is, mert e terápiák nagymértékben feszítik a költségvetést. Éppen ezért több helyen – például Németországban, Csehországban vagy Romániában – bevált gyakorlat, hogy a költségvetésben külön sorban tüntetik fel az innovatív terápiák gyors befogadhatóságát segítő forrást.
Mennyi pénz lenne indokolt?
A javaslatunkban 25–30 milliárd forintról van szó, ennyire lenne szükség az új készítmények befogadásához. Kezdeményeztük azt is, hogy közösen tekintsük át, milyen feltételekkel működhet ez a típusú speciális és a jelenleginél sokkal gyorsabb hozzáférést biztosító finanszírozás. Érdemes lenne erre egy kísérleti keretet létrehozni akár már a jövő évi költségvetésben, így egyértelművé válna, hogy alkalmas-e a magyar rendszer ennek a bevezetésére. Ez pozitív hatással lenne a NEAK-ra, a betegekre és az iparra is. Még a méltányossági gyógyszerkasszát terhelő nyomás is csökkenhetne érdemben, és át lehetne hidalni rengeteg bürokratikus eljárást. Javaslatainkat már elküldtük, és bízunk benne, hogy mihamarabb tárgyalhatunk róluk.
Jövőre meghaladhatják a
100
milliárdot
a gyógyszergyártók befizetései
