Nincs több titok, kiszivárgott: ennyivel emelkedhet 2026-ban a minimálbér és a garantál bérminimum Magyarországon – kezdheti számolni mindenki a fizetését
Annak ellenére, hogy nincs végleges döntés és jelenleg hírzárlat van érvényben, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén lényegében megszületett a megállapodás a 2026-os minimálbérről és a garantált bérminimumról – értesült a Világgazdaság. Úgy tudjuk, pár szervezet még vonakodik, de az új kompromisszumos javaslat értelmében a minimálbér 2026. január elsejével az eddigi 290 800 forintról 11 százalékkal bruttó 322 000 forintra, míg a szakmunkás minimálbér pedig 348 800 forintról 7 százalékkal, bruttó 372 800 forintra emelkedhet. Ezt hivatalosan azonban egyik oldal sem kívánta megerősíteni.
Minimálbér és garantált bérminimum 2026: 11 és 7 százalékos emelés jöhet
Nincs végleges megállapodás, egyeztetünk tovább – ezt mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülését követően nem sokkal. Már a mostani ülésen is meg volt az esélye annak, megállapodás hivatalosan is létrejöjjön. Ezzel szemben Mészáros Melinda arról számolt be, hogy a megfogalmazott kompromisszumos javaslatot visszaviszik a tagszervezetekhez a felek, és rövid időn belül döntenek róla.
Abban bízok, hogy mindenki részéről pozitív fogadtatásra talál és a jövő héten körvonalazódhat a konkrét szövegezés"
– mondta a Liga vezető.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a VKF ülését követően a Világgazdaságnak elmondta, hogy a munkáltatók javaslata 10 százalékos minimálbér és 7 százalékos garantált bérminimum emelést tartalmazott, ezt a munkavállalói oldal szeretné feltornázni, főleg a minimálbér esetében.
Azonban azt is jelezte, hogy a szakmunkás bérminimum esetében gyakorlatilag nincs esély, mivel a piaci folyamatoktól sokkal jobban függ.
Hogy az utolsó pillanatban és nyitott maradt a 2026-os minimálbér sorsa, az annak tudható be, hogy a héten derült ki, , hogy hiába várják a vállalkozók a szociális hozzájárulási adó (szocho) 1 százalékpontos csökkentését. A kormány a nyár óta lebegtette az adócsökkentést, aminek költségvetési vonzata 200 milliárd forint lett jövőre. Korábban a munkadói oldal lényegében ettől tette függővé az első megállapodásban foglalt emelési tételeket. Csakhogy a kormány a múlt héten jelentette be azt a 11 pontból álló, kisvállalatokat támogató adócsomagot, ami 80-90 milliárd forintos kieséssel kalkulál a jövő évi költségvetésből. Azóta már tudjuk, hogy az első megállapodás a minimálbér esetében 11,1 százalékos, a szakmunkás minimálbér esetében 8,1 százalékos emelést takart. Ezt a megállapodást kellett a VKF szerdai ülésén az új helyzethez igazítani, amiben a vállalkozói oldal is elfogadta azt a javaslatot, hogy a minimálbér két számjegyű mértékben emelkedjen.
Újra kellett nyitni a hároméves bérmegállapodást a kiábrándító GDP-adatok után
Szeptember eleje óta folynak az egyeztetések a két oldal között. A november eleji VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte:
kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, amely mindkét félnek megfelel”.
A szocho csökkentése azóta napirenden volt, hogy kiderült, idén a gazdasági növekedés jóval alacsonyabb lesz a vártnál. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szeptember végén lapunknak azt mondta, nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a tavalyi hároméves bérmegállapodás rögzítette.
A minimálbér újratárgyalására azért van szükség, mert hiába kötöttek tavaly hároméves bérmegállapodást a munkaadók és a szakszervezetek, már tavasszal világossá vált, hogy a megállapodás fenntarthatatlan.
A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt ugyanis a makropálya is gyökeresen megváltozott, emiatt a vállalkozók is kényelmetlen helyzetbe kerültek.
Emellett a tavalyi béralku is tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra kell tárgyalniuk a minimálbért. Márpedig ez a helyzet áll fenn: az eltérés nagyjából 1,5 százalékos lehet.
A hároméves bérmegállapodás ugyanis 3,4 százalékos GDP-növekedésre és 3,2 százalékos inflációra épül, ehhez képest az idén a kormány számításai szerint az infláció 4,7 százalékos a GDP-bővülés pedig 0,5 százalékos lehet.
A vállalkozói oldal ebben a helyzetben nem látta indokoltnak a bérmegállapodás fenntartását, sőt, maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismerte el, hogy "egy két számjegyű minimálbér-emelkedés nagyon nagy emelkedést jelent egy olyan környezetben, ahol a növekedésünk 1 százalék körül van". Azt is mondta, hogy, hogy a tervezett 13 százalékos emelésnek „kicsi a lehetősége”, és reálisabban 10–11 százalékos emelés jöhet.
Ugyanakkor van hosszabb távú hatása is a vártnál kisebb emelésnek. Mivel a 2027-es emelés is várhatóan kisebb lesz, mint 14 százalék, amit a tavalyi megállapodás tartalmazott, így csúszhat ezer eurós minimálbér és egy millió forintos átlagkereset 2028-as elérése. Bár az igaz, hogy a garantált bérminimum esetében ez már összejöhet jövőre, feltéve, ha marad 380 körül a forint árfolyama az euróval szemben.
