Újabb öt évre megválasztották a BGE rektorává. Az elmúlt három év milyen tapasztalatokat hozott önnek?
Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egy új fejlődési pályán vettem át az előző vezetéstől a BGE-t, akkor lettünk főiskolából alkalmazott tudományok egyeteme. A címet azóta is komolyan vesszük, ez nagyon jól pozicionál minket a magyar felsőoktatás piacán. A képzéseink sokszínűsége, a gyakorlatorientáltság garanciaként jelenik meg, de ugyanazoknak a tudományos követelményeknek kell megfelelnünk, mint más felsőoktatási intézménynek. Szeretném hangsúlyozni, a BGE-n nem fordulhat elő, hogy egy harmadéves hallgató még nem látott vállalatot a képzése során.
Hogy alakultak a ponthatárok a BGE-n?
Az üzleti képzéseknél a BGE veszi fel a legtöbb hallgatót, az idén csaknem 6200-an kezdhetik el nálunk tanulmányaikat, ez 6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Bizonyos szakokon, mint például a turizmus-vendéglátás alapképzés, a magyarországi hallgatók több mint fele a BGE-re jár, de a nemzetközi gazdálkodás szak piaci részesedése is 40 százalék körül alakul. A minőségi struktúra is javult, sokkal több magas pontszámú hallgatót vettünk fel, mint tavaly, így az állami ösztöndíjasok aránya 53-ról 61 százalékra nőtt.
Nem egyszerű teljesen új szakot indítani a magyar felsőoktatásban, a gondolat megszületésétől az elindulásig ez akár három évet is igénybe vehet, de ebben látunk szerencsére egy elmozdulást az oktatási kormányzat részéről. Szeptemberben elindítjuk az unikálisnak számító doktori képzést a kis- és közepes vállalkozások (kkv) üzleti téma területén, először magyar nyelven, majd 2020-tól angolul. Emellett akkreditáció alatt van egy gasztronómiai menedzsment szak és a vezetésszervezés mesterszakunk is. Fontos megemlíteni, hogy a mesterszakok tekintetében nagy változásra lenne szükség, az eddigi négy félévről kettőre kellene felezni a mesterképzés idejét, mert különben elmaradnak a hallgatók, ráadásul a vállalatoknak is mihamarabb jól képzett munkavállalókra van szükségük.
Kik jelentkeztek a kkv-doktori iskolájukba?
A jelentkezők közül sokan gyakorló családi vállalkozások tulajdonosai, akik mostanra elérték azt a szintet, hogy van motivációjuk, és anyagilag is megengedhetik maguknak ezt. A kkv-szektor és a vállalkozásfejlesztés nálunk amúgy is fókuszban van, hiszen nem tudjuk, hogy milyen szakmák lesznek öt-tíz év múlva, ezért nagyon fontos, hogy sokkal nagyobb arányban képezzünk olyan embereket, akik a saját vállalkozásuk vezetőivé válhatnak a jövőben. A hazai oktatási rendszer egyelőre a kockázatkerülésre neveli a diákokat, ezért is olyan kevés Magyarországon a fiatal vállalkozó. A végzős hallgatók között is csupán 4-5 százalékos a vállalkozói hajlandóság, tehát ezen a területen még vannak teendőink.
A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programja is tartalmazta, hogy a felsőoktatásba integrálni kell a kutatásokat. A BGE-n ez hol tart?
Három éve kezdődött el az a folyamat, hogy felmértük azokat a területeket, amelyek a gazdaságban és a társadalomban válaszra várnak, nekünk pedig van hozzá kompetenciánk. Erre alapozva négy kiválósági központot alakítottunk ki. Az egyik a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozik, a másik a fenntartható vendéglátással, a harmadik az ipar 4.0 által generált kihívásokat kutatja, a negyedik pedig a gazdasági felsőoktatás jövőjére fókuszál.
Hogyan alakul a külföldi hallgatók aránya?
Az utóbbi három-négy évben megkétszereződött a Nyugat-Európából és Ázsiából érkező hallgatók száma, tavaly 1171 nemzetközi hallgatónk volt, körülbelül a negyedük Kínából jött hozzánk. A többségük alapképzésre jön, de jelentős a mesterképzésre jelentkezők száma is. Általánosan elfogadott sztenderdek alapján akkor tekinthető nemzetközinek egy egyetem, ha a külföldi hallgatók aránya legalább 10 százalék, és jó hír, hogy mi ezt már majdnem elértük.
Mennyire nyitottak a hallgatóik az Erasmus-programokra?
Figyelemmel kísérik, de a számok azt mutatják, hogy az elmúlt években kétszer annyi hallgató jött hozzánk, mint ahányan tőlünk mentek valamelyik európai uniós országba. Még mindig azt hiszik a diákok, hogy ha külföldön tanulnak, akkor azt a félévet elveszítik itthon, de nálunk erről egyáltalán nincs szó, hiszen egy átfogó fejlesztési projekt keretében átalakítottuk és rugalmassá tettük a tantervünket. Egyébként a legtöbben német, holland és francia egyetemeket választanak egy-egy szemeszterre.
Az elmúlt éveket összegző akadémiai riportjuk tartalmaz egy hibajelentést is.
A szakmai alázat nem árt nekünk, hiszünk benne, hogy ez a fejlődésünk garanciája. Ha csak a hallgatóink létszámát nézzük, nagyon könnyen el tudnánk kényelmesedni, ráadásul a működésünk évek óta nagyon stabil, évente körülbelül 15 milliárd forintból gazdálkodunk. Budapesti egyetemként döntően nemzetközi pályázatokat tudunk megcélozni, de nem ezek teszik ki a bevételeink nagy részét. Vidéken mi is nehezebb helyzetben vagyunk az üzleti képzések tekintetében.
Az egyetem bevételei hogy alakulnak?
A bevételek nagy részét a hallgatói befizetések és a hallgatók után kapott állami támogatás adja. Az utóbbi összege képzéstől függően változik, 200–385 ezer forint hallgatónként félévente. Ehhez jön hozzá az úgynevezett hallgatói normatíva, melyet azonban teljes egészében az állami ösztöndíjas hallgatóink kapnak támogatások és ösztöndíjak formájában. Az önköltséges díjainkkal az egyetemek között a felső harmadba tartozunk. Radikálisan nem szoktunk árat emelni, és ez mostanában nem is várható. Tavaly átlagosan 3,5 százalékos díjemelés mellett döntöttünk. A felvételi adatok azt igazolják, hogy az általunk meghatározott díjat hajlandó megfizetni a piac, mert látja a diplománk értékét. Ezek a bevételek pedig költségeink fedezése mellett komoly fejlesztésekre is lehetőséget biztosítanak.
A multik hogyan kapcsolódnak be az egyetem hálózatába?
A többéves erőfeszítéseink találkoznak a vállalati igényekkel, így mára tolonganak az olyan vállalatok a BGE-n, mint a Bosch vagy a Siemens, amelyek a hallgatói képzésekben is jelentős szerepet vállalnak, és a duális képzéseinket is támogatják. Mivel megfordult a munkaerőpiac, és munkaerőhiány van, a multiknak is invesztálniuk kell abba, hogy a számukra megfelelő munkaerőt képezzék ki. Fontos, hogy mi csak olyan cégekkel kötünk stratégiai együttműködést, amelyekkel egy határozott fejlődési pályát járhatnak be a diákjaink, mi így védjük az ő érdekeiket. Nálunk már a második szemesztertől mentoringprogramokat tartanak a partnerek, vagy úgynevezett shadowing projektek keretében követhetik végig a diákok a vezetők egy-egy napját. A gyakorlatorientáltság abban is megnyilvánul, hogy a kreditek egy részét is azután kapják a hallgatók, ahogyan a vállalati projektekben dolgoztak. De nemcsak a multikkal, hanem a kkv-kal is szorosan együttműködünk. Felvállaltuk azt a szerepet, hogy mi a nagy nemzetközi szervezeteknek is képzünk szakembereket, de vannak képzéseink, amelyek során kifejezetten arra koncentrálunk, hogy mi lesz a hazai kkv-szektorral, vagy ki fogja továbbvinni a családi vállalkozásokban a stafétabotot. Azt látjuk ugyanis, hogy óriási technológiai és üzleti tudáshiány van a kkv-knál, mi pedig tudatosan foglalkozunk ezekkel a kihívásokkal.
