Rekordszintű rendszerterhelést hozott a magyarországi árampiacon a június, de az árak a megszokott tartományukban tartózkodtak. A folyamatosan, azonos mennyiségben előállított, úgynevezett zsinórtermékek ára a munkanapokon megawattóránként 40 euró körül mozgott, hétvégenként pedig 30 eurós szintre gyengült. A romániai, szlovákiai, ausztriai, németországi és észak-olaszországi másnapi tőzsdei jegyzések alacsonyabbak voltak a hazaiaknál. Az árakat befolyásoló nemzetközi olaj-, szén- és földgázjegyzések csökkentek, a hónap végére viszont a szén-dioxid-kvóta ára rekordszintre emelkedett, és kicsit erősödött az olaj is a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) piaci jelentése szerint. Az abban felsorolt árváltoztató tényezők egy része a megújuló alapú energiatermeléshez kapcsolódott. Ilyen volt 27-én a romániai szélerőművek lelassulása, majd hó végi életre kapása, 8-án a németországiak belendülése, 19-től pedig a balkáni vízerőművek rekordszintű és a romániaiak szokásosan magas termelése. A határkeresztező kapacitások változásai többnyire felfelé kényszerítették az árakat. A hónap második felében Ausztria és Szlovákia felől volt mód kevesebb áramot behozni, emiatt a magyarországi árak jelentősen meghaladták a németországiakat és az ausztriaiakat. A megemelkedő romániai széltermelés idején a Románia felőli kapacitás bizonyult szűkösnek. Belföldi hatás volt, hogy a paksi és a mátrai lignitegységek karbantartásának befejezésével bővülhetett az áramkínálat, igaz, június 26-án délután körülbelül másfél órán át egyszerre esett ki egy paksi blokk (500 megawatt) és a gönyűi kombinált ciklusú gázerőmű (430 megawatt). Az utóbbi típusú erőművekből egyébként a korszerűbbek gazdaságosan tudtak áramot előállítani – mint májusban is –, a többi pedig akkor működött, amikor arra a villamosenergia-rendszer egyensúlya érdekében szükség volt. Európában a gáz spotpiaci és határidős ára is esett júniusban. „Nyugat-Európában a hónap utolsó hetében megawattóránként már 10 euró alá csökkent a másnapi gázár, ehhez hasonló 2010. március óta nem történt” – emelte ki a hivatal. A térségi, így a magyarországi gáztőzsdén is alacsonyabbak lettek a jegyzések, a hó végére 12 euró alá estek. Azért nem alacsonyabbra, mert a megemelkedett importigény miatt nem maradt az Ausztria felőli importhoz akkora szabad kapacitás, amely segíthette volna a piacok közötti napi árkülönbségek kezelését. Az európai gázbőség és az alacsony árak okaként a MEKH az enyhe telet, a földrészen kívül üzembe helyezett új cseppfolyósító terminálokat és a csökkenő ázsiai LNG-keresletet emelte ki. Mindez növelte a helyi betárolási kedvet, amit csak erősített az orosz–ukrán gáztranzitszerződés megújításának bizonytalansága.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.