Közelítenek a nyerstej-árak az EU-átlaghoz

Az elmúlt hónapok során az okozott felzúdulást, hogy egyes kiskereskedelmi láncok nyomott áron hoztak be szlovák UHT-tejet. Hatott ez a tejpiacra?

Valóban, az elmúlt hónapok során több kiskereskedelmi lánc akciózott ismét az UHT-tejjel rendkívül nyomott áron. Először importból származó tejek kerültek a polcokra nagyon olcsón, de ennek hatására mások hazai eredetű termékekkel akcióztak még alacsonyabb árakon. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy ezek az akciók nem generáltak nagy forgalmat. Nehéz megítélni, hogy ez a növekvő jövedelem miatt erősödő vásárlóerőből fakad-e, vagy annak következménye, hogy némileg megváltoztak az emberek vásárlási szokásai, és már nem váltanak üzletet csak azért, mert a másik helyen valami olcsóbb. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a „legalacsonyabb ár” hatása a fogyasztóra némileg gyengült.

A sertéspiacon számokkal igazolhatóan látszik az áfacsökkentés utáni fehéredés. Igaz ugyanez a tejpiacra is?

A kiskereskedelmi statisztika azt mutatja, hogy az UHT- és az ESL-tejek fogyasztása növe­ke­dett, miközben a rövid mi­nőségmegőrzési idejű termékeknél visszaesést tapasztaltunk. Ez a változás elsősorban az áfa­csökkentés eredménye. A növekvő UHT-értékesítés ugyanakkor pozitív hatással van a magyar tejipari szektorra. Korábban az áfát elkerülő UHT majdnem kizárólag külföldről származott, és jelentős nehézségeket okozott a magyar tejipari szereplőknek. Noha az elmúlt öt-hat évben érzékelhető volt, hogy nőtt a kiskereskedelmi láncok érdeklődése a magyar termékek iránt, és az elmúlt időszakban csökkent is a külföldi UHT-tejek részesedése, a helyzet tartós javulásához sokban hozzájárult az áfacsökkentés, ami nagyon sikeres lépés volt. Az érintett kategóriákban gyakorlatilag megszűnt az áfát elkerülő termékekkel való kereskedelem. Abban reménykedünk, hogy ezen siker alapján minél előbb sor kerül a sajtok áfájának csökkentésére is.

A boltokban látható az áfa mérséklésének hatása, de vajon hogyan hatott az adócsökkentés és a fehéredés a felvásárlási, illetve a feldolgozói átadási árakra?

A kereskedők beépítették az áraikba az alacsonyabb áfa­kulcsokat, vagyis átadták a fogyasztóknak a kedvezményt. Így sem a feldolgozók, sem a kereskedők esetében nem tapasztalható árrésnövekedés. Mint az előző válaszból is látszik, a piaci szegmens lett fehérebb, és ennek eredményeként nagyobb. A korábban elsősorban külföldről származó, áfacsalt termékek gyakran lefelé irányuló árspirált indítottak el, amelybe kénytelen-kelletlen mindenki belekerült. Úgy vélem, hogy az UHT-piac a korábbinál kevésbé hullámzó, lényegesen stabilabb lesz. A normál piaci hullámzás persze továbbra is jellemző marad, de a mértéke kisebb lesz, és valószínűleg magasabb átadási árszint mellett játszódik majd le. Ez a magasabb átlagos átadási ár a termékpálya minden szereplője számára érzékelhető lesz. Az Európai Unión belül ma Magyarországon a tejtermelők viszonylag alacsony árat kapnak a nyers tejért. Egy stabilabb piacon, ahol a fair verseny a meghatározó, a nyerstej-árak is közelíteni fognak az EU átlagához. Ehhez nagy segítséget nyújthat, ha az értékesítés szempontjából szintén meghatározó sajt esetében is sor kerül az áfakulcs csökkentésére.

A Magyarországon megtermelt nyers tej hány százalékát fedezik szerződésekkel?

Pontos százalékot nem tudok mondani, de a magyar tejipari cégek a felvásárolt tej nagy részére vonatkozóan hosszabb távú, minimálisan egyéves szerződéssel rendelkeznek. Azok a tejtermelők, akik hajlandók hosszú távú szerződést kötni, biztosan találnak megfelelő partnereket ehhez. Figyelembe kell venni azt, hogy vannak olyan tejtermelő gazdák, akik nem kívánnak ilyen szerződéseket kötni, mert az úgynevezett spot piacon való értékesítési lehetőséget preferálják.

Ha visszatekintünk az elmúlt egy évre, kik jártak jobban? A szerződéssel rendelkező tejtermelők vagy a spot piacon értékesítők?

Ha megnézzük a szerződéses és a spot tejárak viszonyát, megállapíthatjuk, hogy hosszú távon az átlag kiegyenlítődik. Tavaly például hat hónapig volt magasabb a spot ár a szerződésesnél, majd hat hónapig alatta maradt. A Sole-Mizo egyébként általában nem vásárol tejet a spot piacon, az általunk évente felvásárolt 400 millió liter tej – ami körülbelül harmada a Magyarországon feldolgozott tej mennyiségének – döntő részére előre leszerző­dünk.

A világpiacon továbbra is magas a vaj ára. Mi mozgatja a tejzsír árának emelkedését?

A vaj ára az elmúlt három évben jelentősen emelkedett, és 2017–18-ban történelmi csúcson volt. 2019-ben egy kis csökkenést tapasztaltunk, de a vaj ára még mindig messze fölötte van a sokéves átlagnak. A folyamat mögött alapvetően a vaj megítélésének változása áll. Az elmúlt évek során több tudományos kutatás eredménye jelent meg, amelyek a vaj egészségre gyakorolt hatását új, pozitív színben tüntették fel. Ezek a publikációk – együtt azzal, hogy a vaj sok más helyettesítő terméknél sokkal jobb ízű, valamint azzal, hogy piacra kerültek könnyebben kenhető vajak – jelentősen megnövelték a termék iránti keresletet, ami árnövekedést eredményezett.

Változtak-e az utóbbi időben a Magyarországon termelt nyers tej beltartalmi értékei? Van erre törekvés a tejtermelőknél?

A magyar tej beltartalma viszonylag stabil. A tapasztalható fluktuáció elsősorban az időjárás változásából fakad. Úgy vélem, hogy a magyar tejtermelő gazdák ha akarnak, akkor képesek ugyanolyan beltartalmú tej előállítására, mint az északnyugat-európai farmerek, ha az időjárás megfelelő, és a tej felvásárlási ára is kedvező. Ugyanakkor a magyar tejtermelő gyakran arra a következtetésre jut, hogy a magasabb beltartalom eléréséhez kötődő költségnövekedés nem térül meg a tej árában, így nem is törekszik erre. Ha a tejfeldolgozó cég változtatni szeretne ezen a helyzeten, akkor magasabb árat kellene fizetnie a jobb beltartalomért, de a problémát az okozza, hogy ebben az esetben az ő számára kérdőjeleződik meg a megtérülés. Amíg a megtérülés nincs biztosítva a feldolgozó számára, addig én nem várok sok változást ezen a területen.

Milyen trendek láthatók a tejfogyasztásban?

Eléggé változatos a kép. Én úgy látom, hogy a folyadéktej-fogyasztás csökkenni fog, például a laktóz­intolerancia terjedése, a tejimi­tátu­mok divatja és a demográfiai folyamatok következtében. A fermentált termékek – a joghurt, a kefír, a tejföl és a vaj – fogyasztása növekszik, mivel ezen termékek egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban pozitív kép alakult ki a társadalomban. A sajtok és a tejdesszertek fogyasztásának növekedésével is számolhatunk, ha tovább erősödik a vásárlóerő, vagyis a reálbérek növekednek. Azt gondolom, hogy összességében a tejtermékek fogyasztása Magyarországon és Közép-Európában a következő évtizedben növekedni fog, éves szinten akár 3 százalékkal, ha a jövedelemnövekedés tovább tart, mert ez a hatás kompenzálja a negatív demográfiai folyamatokat.

Ezekhez a hazai feldolgozók mennyiben képesek alkalmazkodni?

Több tejipari cég jelentős fejlesztésekkel készül a piaci igények változásának kielégítésére. Itt is meg kell említenünk, hogy a feldolgozóipar egy versenyképes tejtermelő ágazatra alapozhat. Ugyanakkor rá kell mutatni arra, hogy két termékkör esetében továbbra is nagyon gyenge a magyar tejtermékek pozíciója. Az országban értékesített sajtoknak körülbelül a fele importból származik, illetve a gyümölcsjoghurtok és tejdesszertek jelentős része is külföldi eredetű. Ezen a helyzeten kell változtatniuk a tejipar szereplőinek, együtt az ellenőrző hatóságokkal, amelyeknek a feladata a fair piaci verseny feltételeinek megteremtése. Ha ezekben a termékkörökben jó minőségű magyar termékekkel képesek lennénk az import helyettesítésére, akkor növekedne az ágazatban a hazai hozzáadott érték nagysága, ami a tejtermelőkre is pozitív hatással lehetne, hisz növekedhetne a nyers tej átvételi ára. A Sole-Mizo Zrt. mellett más hazai tejfeldolgozóknál is látok ilyen irányú törekvéseket, ezért optimista vagyok abban a tekintetben, hogy ezen termékkörök esetében növekszik majd a hazai termékek aránya a polcokon.

Milyen fejlesztéseket terveznek a Sole-Mizónál?

A cég a legnagyobb magyar tejfeldolgozó, éves szinten csaknem 80 milliárd forint árbevétellel, aminek 30 százaléka exportból származik. Négy üzemünk van Magyarországon, egy pedig Dél-Szerbiában, ezekben összesen 1300 embernek adunk munkát. Üzemeinkben 2017 és 2020 között csaknem 16 milliárd forintnyi fejlesztési beruházást hajtunk végre, amelyek egyaránt modernizációs és kapacitásbővítő jellegűek. A Sole-Mizo termékei piacvezetők a prémiumtejek és a különböző tejitalok – kakaók, kávéitalok – kategóriájában. Termékfejlesztéseink eredményeként évente öt-tíz új Mizo márkatermékkel jelenünk meg a piacon. Az idén új grillsajttal, új Flört gyümölcsjoghurtokkal, Mizo Milk Shake-kel, valamint egy új típusú, kenhetőbb vajjal gazdagítottuk a termékportfóliónkat.