Új finanszírozási technikák szükségesek

Beépült, és működési para­doxon lett a kórházakban folyamatosan újratermelő­dő adósságállomány, a hiány rend­­szerszintű megoldást kíván – mondta Boncz Imre, a Pécsi Tudo­mány­egyetem Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszékének egyetemi tanára az Egészségügy 5 dimenzióban konferencián. Amíg 2018-ban 60,6 milliárd forint volt a konszolidált kórházi adósság, idén júliusban már meghaladta a 47 milliárd forintot is. Néhány éve csupán 30 milliárd forint krónikus működési hiánytól szenvedtek az intézmények.

Új finanszírozási technikára van szükség, mert amíg egy magánellátónál egy csípőprotézis-műtétért 1,5 millió forintot fizet a beteg, az államilag finanszírozott kórház 700-800 ezer forintot kap a műtét után a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) – így nem véletlen, hogy a magánellátók rentábilisan működnek. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási előirányzata a 2020-as költségvetésben 2681,6 milliárd forint, ami 9,8 százalékos, 239,5 milliárd forintos emelkedés 2019-hez képest, ez jó hír. Boncz hangsúlyozta: az egészségügy rendbetételéhez újra kell gondolni az állami és a magánellátás rendszerét, új finanszírozási technikák megfontolására van szükség.

A technológia fejlődése érezhető, a krónikus betegek körében 22 százalékról 39 százalékra nőtt az applikációt használók aránya. Ezért lenne fontos, hogy a NEAK az innovációs eszközöket valahogy támogassa – mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Olyan kedvezményeket sürgetett a betegellátásban, amelyeket azok kaphatnának meg, akik tesznek az egészségükért (leszoknak a dohányzásról, sportolnak), és ezt egy orvoshoz bekötött applikáción keresztül igazolni tudják. Ahol több pénzt fordítanak az ellátórendszeren belül a prevencióra – mint Angliában –, ott a kórházi költségek 26 százalékkal csökkennek, az intézmények produktivitása 76 százalékkal nő, a betegek elégedettsége pedig 91 százalékkal magasabb.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek miatt halnak meg a legtöbben, a fejlett európai országokhoz képest hét évvel élnek kevesebbet a magyarok, és a V4-ekhez képest is 2,2 év a lemaradásunk – mondta Tóth Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Itthon húsz szívcentrum működik, amelyek teljesen lefedik az infarktuson átesett betegek ellátását, ám az ellátórendszer hiányossága, hogy a betegeket nem küldik szekunder prevenciós rehabilitációra. Az infarktuson átesett betegek kórházi halálozási statisztikája 8,7 százalék volt tavaly, ez közelíti az európai átlagot, de az egy éven túli halálozások aránya 20-25 százalék közötti, kiemelkedően magas. Ennek oka, hogy a betegek 50 százaléka a krízis után hazamegy, az infarktuson átesettek kevesebb mint 10 százaléka megy rehabilitációra, az EU-s országokban 50 százalék feletti az arány.

Jelenleg 800-900 praxisközösség vesz részt az alapellátásban, több mint egymillió ember ellátását segítik. A bővüléshez a rendszerszintű praxisközösségi finanszírozás bevezetése kellene – mondta Békássy Szabolcs, a Kis-Duna Menti Praxisközösség szakmai vezetője. Tavaly novemberben kardiológiára több mint 50 napot, ulrahangvizsgálatra 30 napot kellett várni, csak a belgyógyászat, a sebészet és a fül-orr-gégészet esetében maradt tíz napnál kevesebb a várakozási idő – mondta Pásztélyi Zsolt, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A rendszer hibájaként említette, hogy a rendelők még mindig várják azt a 11 milliárd forintot, amelyet az Egészséges Budapest program keretében a szakrendelőknek ígértek.