Az infrastruktúrát használni is tudni kell

Számos intézkedés javította az elmúlt években az ország digitalizációs helyzetét, amely révén ma már a világ élvonalába tartozik a magyar infrastruktúra – a vezetékes hálózat átlagos sávszélességében és a mobilhálózati lefedettségben tizenegyedik, sebességben a nyolcadik helyen áll Magyarország a világon. A lakosság digitális kompetenciáját mérő DESI indexben azonban az uniós átlag alatt szerepel az ország. A lakosság 75 százaléka vallja magát rendszeres internethasználónak (EU-átlag 83,1 százalék), ám 16,1 százalék állítja, hogy még sosem használt internetet (EU – 11 százalék) – emelte ki Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Civitas Sapiens ’19 – Okos Város konferencián. Úgy vélte, a kormányzatnak a következő években tőkét kell biztosítania a vállalkozásoknak ahhoz, hogy a szükséges fejlesztéseket végrehajtsák, de azt is meg kell mutatni a cégeknek, hogyan tudják segíteni a munkájukat a digitális eszközök. A lakosság képzése is fontos feladat, mivel a munkaerőpiacon a digitális gazdaság erősödésével ágazattól függetlenül szükség van azokra, akik magabiztosan kezelik a digitális eszközöket.

A helyettes államtitkár egy másik rendezvényen arról beszélt, hogy lezárult a digitális oktatásfejlesztés első üteme, húsz vidéki iskola kivételével, 2594 általános és középiskolában már elérhető a wifihálózat, a második ütemben a közép-magyarországi régióban 2020 tavaszára fejeződik be a fejlesztés. A kormány négymilliárd forintot fordított a digitális oktatás hálózatának fejlesztésére – mondta a Világgazdaság kérdésére Solymár Károly Balázs, aki szerint sávszélesség-bővítésre, fejlesztésekre és wifiüzemeltetésre csaknem tízmilliárd forint jut.

Eszközbeszerzésekre 35 milliárd forint uniós forrást használtak fel, a közép-magyarországi régióban 7,5 milliárd forintot költöttek digitalizációra, mintegy százezer hardver eszköz jutott az iskolákba. – mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára.

A legtöbb fejlesztési forrás egy EFOP-pályázat segítségével került az intézményekhez. Maruzsa Zoltán hozzátette: az oktatási kormányzat tervei között szerepel, hogy 2020-tól, az új Nemzeti alaptanterv indulásával bevezetik az okostankönyvek új generációját, ez egy fontos lépcső lesz a digitális oktatásban. A digitális napló ( Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, Kréta) bevezetése is a digitalizáció fontos része, ma már nincs olyan állami fenntartású iskola, ahol ne használnák – tette hozzá az Emmi államtitkára.