Az idei első fél évben a munkavállalók csaknem 14 százalékát feketén foglalkoztatták, a vizsgált 37 ezer dolgozóból több mint ötezer nem volt bejelentve – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból. Június végéig az ellenőrzött munkáltatók majdnem 30 százalékára róttak ki munkaügyi bírságot a hatóságok, amelynek összege meghaladta a 346 millió forintot. A jogsértések között a munkaidő szabályainak megsértése, a nyilvántartással kapcsolatos szabályok eltussolása és a feketefoglalkoztatás a leggyakoribb. A munkaügyi ellenőrzések 26 százalékát az építőiparban tartották, és több mint 750 munkaügyi bírságot róttak ki 146 millió 415 ezer forint összegben. Az ágazatban több mint 1800 munkavállalót foglalkoztattak szabálytalanul, itt volt a legjellemzőbb a feketefoglalkoztatás. A munkaügyi hatóság 9731 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a 67 százalékuknál tártak fel jogsértéseket, egy évvel korábban a 66 százalékuknál. Viszont a törvények megkerülésével foglalkoztatott munkavállalók aránya egy év alatt 3 százalékkal csökkent, most 58 százalékon áll.
A feketefoglalkoztatásban az építőipar viszi a prímet, ott majdnem minden harmadik munkavállaló után nem fizettek adót. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók többnyire az „adminisztrációs hiba”, a „könyvelő mulasztása”, a „próbamunka” és az „első munkanap” kifogásokkal éltek.
A másik problémás terület a szabadsággal kapcsolatos jogsértéseké, ez a munkavállalók valamivel több mint 4 százalékát érintette. A szabálytalanságok két leggyakoribb típusa, hogy a nyilvántartásokban kiírt szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, valamint, hogy nem biztosítják évente a legalább tizennégy napnyi egybefüggő, fizetett munka nélkül eltöltött időt. A hatóságokhoz a legtöbb jelzés a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, elszámolásokkal összefüggésben érkezett, a második legtöbb megkeresés a feketefoglalkoztatással kapcsolatban fordult elő, a harmadik legtöbb bejelentés a munkabér tárgyában érkezett, kétharmaduk munkavállalói panasz alapján került a hatóság látókörébe.
A kirótt bírságok összegét tekintve az építőipart a vagyonvédelmi ágazat követi, ahol 140 lezárult vizsgálat során 34 millió forintra büntették a cégeket, majd a vendéglátás következik 31 millió forinttal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.