Már júliustól alapítványi formában működik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE). Mit érzékelnek ebből a hallgatók és az oktatók?
Zajlanak az oktatás és kutatásfejlesztés előkészítési munkái, hamarosan a hallgatók is megismerhetik ennek eredményét. A modellváltásra azért volt szükség, mert a Corvinus elérte a működési határait. Piacvezető egyetem vagyunk már jó ideje a közgazdasági, az üzleti és jó néhány társadalomtudományi képzésben. A célunk ezek után pedig az, hogy a nemzetközi piacon is sikeresek legyünk. Ehhez meg kell tudnunk tartani a kiváló magyar hallgatókat, még több külföldi diákra van szükségünk, és a legkiválóbb hazai oktatók mellett nemzetközi oktatógárda is kell.
A külföldön dolgozó magyar oktatókat is szeretnénk hazacsábítani, de ez nem megy abban a bérezési, motivációs rendszerben és működési környezetben, amelyben eddig dolgoztunk. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, szükségünk volt egy megfelelő pénzügyi alapra, ezt biztosítja a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány.
Beszélt a külföldi hallgatók arányának emeléséről. Mi a cél?
A körülbelül 12 ezres összhallgatói létszámban a külföldi hallgatók aránya 14-15 százalék körül alakul, de sok közöttük az egy-két félévet itt tartózkodó vendéghallgató. Jóval alacsonyabb azoknak a külföldieknek az aránya, akik a teljes tanulmányi idejüket a Covinuson töltik. Azt szeretnénk elérni, hogy ez az arány 20-25 százalék legyen. A legtöbb külföldi hallgató nyugat-európai országokból érkezik, de a rövid programokra sokan jönnek az Amerikai Egyesült Államokból és Kínából is. Fontos célcsoport számunkra a saját régiónk, kiemelt célunk, hogy innen is egyre több diák érkezzen hozzánk.
Nemzetközi szinten milyen terveik vannak?
Amikor elkezdtünk felkészülni az alapítványi működésre, ezt is megvizsgáltuk. A közgazdaság-tudomány, üzleti tudományok és társadalomtudományok azok a területek, ahol mi oktatást és kutatást végzünk, és ilyen rangsorokhoz próbáljuk mérni is magunkat. A működésünk sikerének mérésére két alkalmas rangsort is találtunk: az egyik a Times Higher Education-, a másik pedig a Quacquarelli Symonds-rangsor. Ezekben a rangsorokban a 800. és az 1000. egyetem között áll a BCE, a szakterületet figyelembe vevő verziójukban pedig a 300. és 400. hely között. Figyelembe véve, hogy hány egyetem van a világon, már most is a top tíz százalékba tartozunk. A legfontosabb célunk most, hogy Kelet-Közép-Európa legjobb egyeteme legyünk a gazdaság- és társadalomtudományok terén. Ha ezt elértük, utána jöhetnek azok az ambiciózus célok, hogy európai mértékben a legjobb 100, világmértékben pedig a legjobb 200 felsőoktatási intézmény közé tartozzunk a szakterületünkön.
Közép-Európában mely egyetemeket kell megelőznie
a Corvinusnak?
A versenytársaink a prágai és varsói közgazdasági egyetem, vagy a szintén prágai Károly Egyetem, de ide sorolnám a ljubljanai egyetemet és a bécsi közgázt is.
Az ELTE docense, Fábri György szerint nehéz lesz ezeket a célokat elérni, ha a Corvinus nem vezeti be a természettudományos oktatást.
Amikor magam is tartottam az egyetemi rangsorokról egy vitafórumot, akkor én is felvetettem a nemzetközi felsőoktatás kutatásával foglalkozó Fábri György és Hrubos Ildikó egy-egy idézetét. Igaz ez a megállapítás például a Shanghai Ranking (más néven ARWU) tükrében, ahol nagyobb kutatási bázisú egyetemek szerepelnek. Ott mindenképpen szükség van a természettudományos képzésekre is. De mi olyan rangsort választottunk – és azon mérjük magunkat –, amely a Corvinus működési profiljának megfelel.
A hazai hallgatók közül kik tudnak bekerülni? Elit gimnáziumok tanulói?
Az elit egyetem kifejezést sokféleképpen interpretálják. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy nem a társadalmi elit egyeteme a Corvinus, hanem a legjobb, legkiválóbb, legtehetségesebb hallgatók egyeteme kívánunk lenni. Ezt azzal is támogatni fogjuk, hogy célzott programokat fog működtetni az egyetem azok számára, akik tehetségüknél fogva megérdemelnék, hogy a Corvinusra járjanak, de nehezebb anyagi körülmények közül jönnek. A legmagasabb pontszámmal rendelkező hallgatók most is minket választanak. Viszont azt is látjuk, hogy nő a nemzetközi mobilitás, és a hazai elit gimnáziumokból a diákok egyre többen mennek külföldre tanulni. Van olyan gimnázium, ahonnan a diákok 20-40 százaléka egy másik ország felsőoktatási intézményét választja, és őket is szeretnénk megszólítani.
A modellváltás változtatott az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók arányán?
Terminológiában természetesen igen, és ez egy kis kommunikációs zavart is okozott. Mivel nem vagyunk állami egyetem, állami finanszírozott képzések nyilván nem lesznek – kivéve a doktori képzést –, de ez nem azt jelenti, hogy ezentúl nem lesz ingyenes képzés a Corvinuson. Az állami finanszírozás helyett létrehoztuk a Corvinus-ösztöndíjat, amelynek összege megegyezik a költségtérítés mértékével, tehát aki ezt megkapja, térítésmentesen járhat majd az egyetemre. A Corvinus-ösztöndíj egy teljesítményalapú ösztöndíj, vagyis ha valaki önköltséges formában kerül be az egyetemre, de jól tanul, akkor egy év után van esélye arra, hogy átkerüljön a térítésmentes képzésbe. Ezenfelül bevezettük a részösztöndíjat. Arányában ez úgy néz ki, hogy jövőre az alapképzésben a felvett nappali tagozatos hallgatók 60, mesterképzésben pedig 85 százaléka Corvinus-ösztöndíjas lesz, és a többiek költségtérítésesek. A másik hatalmas előnye a Corvinus új modelljének, hogy nálunk nincs röghöz kötés, és az itt eltöltött félévek nem csökkentik az állami félévek számát.
A multik, például a Mol vagy
a Richter, mennyire szólnak bele az oktatásba?
Az állam által birtokolt Mol- és Richter-részvénycsomag egy része került a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tulajdonába. Az Alapítvány így jogosult éves osztalékhozamra, de ez a finanszírozási modellt jelenti, és ezek a cégek ilyen módon nem szólnak bele a képzésünkbe. Viszont akár ezek a cégek is lehetnek majd a hallgatóink foglalkoztatói, és e két fontos céggel is partnerségre törekszünk. A Corvinus a kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint a hazai nagyvállalatok és közintézmények számára képez munkaerőt, ezért figyeljük a vállalatok, intézmények elvárásait.
A diplomáspálya-követési rendszerből milyen tapasztalatok vonhatók le?
Az alapképzéses hallgatóink egy része, körülbelül egyharmada-egynegyede külföldre megy, a mesterképzéses hallgatók pedig inkább itthon helyezkednek el. Nekünk nem az alapképzésben, hanem a mesterképzésben kell versenyeznünk a nemzetközi felsőoktatási intézményekkel, és éppen azért alakítjuk át a szakstruktúránkat is. Már az alapképzési szakok is nagyon specializáltak, és ezen változtatni kell. Az alapképzéseket, ahogy a nevük is mutatja, alapozó képzésekké alakítjuk át, amelyeket a specialista szakirányú mesterképzések követnek. Fontos továbbá, hogy kezdő jövedelem tekintetében elmondható, hogy aki nálunk végez, az 20 százalékkal is magasabb fizetést kaphat.
Az egyetem működési költségei hogyan alakulnak az átszervezés után?
A Corvinus működését a költségek oldaláról is a stabilitás jellemezte. Tudjuk, hogy a jövőben a működési költségek magasabbak lesznek, mert ha elit minőséget akarunk az oktatásban és a kutatásban is, akkor teljesítményalapú bérezésre van szükség, és az oktatók jövedelmét az üzleti szféra jövedelemszintjéhez kell igazítani, azaz az összműködési költséget meg kell emeli. De egy igazán jó egyetemnek, ahogy halad előre a rangsorokban, nő a tőkevonzó képessége is. Érdemes kiemelni, hogy nagyon szép részvényhozamok voltak a tavalyi évben is, de az egyetemnek az is feladata, hogy egyéb oktatási és kutatási forrásokat is bevonzzon.
Mennyibe kerül ma a Corvinuson egy félév a költségtérítéses hallgatóknak?
A nappali alapképzések ára 340–390 ezer forint, a mesterképzéseké pedig 340–500 ezer forint között van. Az MBA-képzések ennél drágábbak, de ott más a célcsoport is. Nem szeretnénk a hallgatók létszámát tovább emelni, a 12 ezres hallgatói létszám szerepel a továbbiakban is az üzleti tervünkben.
Az új működési modell hogyan hatott az infrastruktúrára vagy
a szakokra?
Az infrastruktúrával kapcsolatban fontos fejlemény, hogy a PPP keretében épült új épület már az egyetem tulajdona, és a Ménesi úton van még egy épület, amely az alapítvány tulajdonában van. A székesfehérvári campuson jelentős fejlesztés történt, megdupláztuk az ottani épületkapacitásunkat. Székesfehérvár a duális képzésünk központja, már több mint negyven vállalattal vagyunk kapcsolatban. A képzések területén is szeretnénk megújulni, már szenátusi döntés előtt van a Philosophy politics and economy (PPE) képzés létrehozása. Ez annyit jelent, hogy ma már az is elvárás a nemzetközi környezetben, hogy ne csak egy szűk diszciplínának legyen szakja, hanem inter- vagy multidiszciplináris képzéseket kínáljuk. Ugyanezt tesszük az adattudomány és a viselkedéstudomány szakok vonatkozásában is.
