Az érzékelthez közelíthet a mért infláció

Az infláció 28,6 százalékos volt 2009 és 2018 között, míg a lakásárak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásárindexe szerint 42,5 százalékkal drágultak – derült ki a Világgazdaság összesítéséből. Ha a lakásárakkal korrigáljuk a fogyasztói árindexet, akkor 10, 30, illetve 50 százalékos igazítás esetén 30,6, 34,1, és 37,1 százalékos drágulási ütemet kapunk a tízéves periódus alatt, ami lényegesen eltér az infláció alakulásától. Ez a mutató nem alkalmas az infláció kimutatására, arra viszont választ ad, hogy az árszínvonal hogyan emelkedett egy átlagos magyar számára. Matolcsy György, az MNB elnöke nemrég fel is szólalt az infláció reformja mellett, az eszközárak – különösen a lakásárak – és a digitális szolgáltatások inflációba való beépítését szorgalmazta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunknak adott információjából kiderül, hogy a lakbér jelenleg 1,2 százalékos súllyal szerepel a fogyasztói kosárban.

A fogyasztói árindex kiszámítása közgazdasági elméletek alapján kidolgozott, nemzetközileg elfogadott sztenderdek szerint történik, ugyanakkor az európai statisztikai hivatalokkal közösen a KSH folyamatosan vizsgálja az adatok minőségének javítását. A KSH minden évben felülvizsgálja a reprezentánsok (vizsgált termékek és szolgáltatások) listáját, amely számos digitális szolgáltatást, film-, illetve zene­­streaming havi díját is tartalmazza. A lakásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a háztartások a lakóingatlanokat elsősorban lakhatási célból vásárolják, ennek ellenére nem számítanak fogyasztási cikknek, mert a piaci viszonyok változásától eltekintve értékvesztés nélkül továbbértékesíthetők.

Az MNB számára hasznos lehet egy eszközárakat – beleértve a lakásárakat – is tartalmazó mutató alkalmazása, ugyanis nemcsak az inflációscél-követés a jegybank feladata, hanem a pénzügyi stabilitás fenntartása is, a lakásárak változásai pedig befolyásolják a lakossági hitelállomány alakulását – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Mivel Magyarországon sokkal jellemzőbb a saját tulajdonú lakás, mint Nyugat-Európában, ezért problémát okoz, hogy a lakásvásárláshoz kapcsolódó kiadások érdemi része nem jelenik meg az inflációban. A lakásárakkal korrigált inflációs mutató alapján kalkulált reálbér egyrészt jobban jellemezné a gazdasági folyamatokat, másrészt közelebb lenne a lakosság által érzékelt drágulási ütemhez. A kormányzat számára kiemelten fontos a családpolitika, amelynek lényeges eleme a lakáshoz jutás, a korrigált árindex segíthetne a családalapítás költségeinek becslésében is. A Századvég elemzője hozzátette: ha a fogyasztói árindexet módosítaná a statisztikai hivatal, akkor elválna az európai módszertannal mért inflációtól, így pedig nehezen lennének értelmezhetők a nemzetközi összehasonlítások. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke nemrég arról beszélt, hogy érdemes lenne felülvizsgálni az infláció mérését. Elsősorban a lakásárakat, a lakhatási költségeket kellene figyelembe venni, ahogy az Egyesült Államokban is, vagy az Egyesült Királyságban, ahol alternatív mutatót hoztak létre ezek mérésére.