Ha tartjuk a számokat, az brutálisan hat az autóiparra
A közlekedési szektor vált az elmúlt húsz évben a legnagyobb végső energiafelhasználóvá – hangsúlyozta Jászay Tamás, a Budapesti Elektromos Művek vállalatfejlesztési igazgatója. Ugyanakkor a globális hőmérséklet 1880-tól napjainkig száz évre vetítve 0,8 Celsius-fokkal emelkedett, 1950-től vizsgálva viszont már 1,24, 1980-tól pedig több mint 1,6 fokkal. Tehát a hőmérséklet-emelkedés gyorsul. Jászay Tamás egy másik adatsorból kiemelte, hogy 1775 óta az utóbbi évek voltak a legmelegebbek. „A világ klímapolitikai céljai nem érhetők el, de még az eddigi helyzet sem biztos, hogy tartható” – mondta Jászay Tamás.
Az amerikai és európai szén-dioxid-kibocsátás csökken, míg az ázsiai országoké jelentősen emelkedik. Kínában különösen a gazdaság termeléséből adódó kibocsátás nagyobb, mint a helyi felhasználáshoz köthető, míg Amerikában és Európában pont fordított a helyzet. Az elmúlt húsz évben a közlekedési szektor vált a legnagyobb végső energiafelhasználóvá: részesedése 2016-ban 33 százalékos volt, míg a háztartásoké 26, az iparé 25, a szolgáltatásoké 13 százalékos. 1998-ban még az ipar állt az élen. „Ha ilyen trendeket lát a világ, a politika mindig beavatkozik: a járművek szén-dioxid-kibocsátását igyekszik korlátozni, a 2030-ra kitűzött cél a 40 százalékos mérséklés. Ennek érdekében az autógyártókat arra kötelezték, hogy az említett határidőre az új autók 35 százaléka legyen elektromos hajtású vagy alacsony kibocsátású. Ám ha tartani akarjuk ezeket a számokat, annak brutális következményei lehetnek az autóiparra” – hangsúlyozta Jászay Tamás, ez ugyanis elviheti az érintett cégek profitjának jelentős részét. Ha már ma érvényben lennének a majdani büntetések és szankciók, akkor a cégek eurómilliárdokban számolt befizetési kötelezettségeiről kellene beszélnünk.
Magyarországon 2017-ben 64 millió tonna szén-dioxid került a levegőbe, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csaknem 20 százalékáért a közúti közlekedés volt felelős.
