Készülni kell az erőművek leváltására

T ovábbra sincs egyértelmű válasz arra, milyen erőművek veszik át a következő években kiöregedő, többségében nagy károsanyag-kibocsátással termelő hazai erőművek helyét. Egyedül a paksi atomblokkok pótlására indult egy felső határként tízmilliárd

eurós projekt, viszont továbbra sem porolta le, frissítette fel senki azokat a mintegy tíz évvel ezelőtti, gázüzemű erőművekre vonatkozó terveket, amelyek a növekvő kereslet kielégítésére és a leállítandó erőművek pótlására születtek, de fiókba kerültek a 2008 után betoppant válság miatt. Pedig a Mol csehországi partnerével Százhalombattán (800 megawattos), a Kárpát Energo Kft. Vásárosnaményban (230 megawattos), az EMFESZ Erőmű Nyírtasson (2400 megawattos), az Advanced Power pedig Szegeden (880 megawattos) tervezte kombinált ciklusú (hőt és áramot is adó) gázerőmű létesítését. (Persze e tervek egy részét csak új konstrukcióban valósíthatnák meg.)

Ám hiába javult a piaci környezet, a beruházók óvatosak, hiszen a költségek magasak. Pedig az Euró­-

pai Unió támogatással segíti azokat, akik vállalják a nagy szén-dioxid-kibocsátású, széntüzelésű erőművek lebontását, és helyettük új, gázüzemű vagy más, környezetkímélő technológiájú létesítmény építését az érintett országrégióban. A Kormany.hu-n korábban közzétettek szerint ilyen projektre a beruházás költségeinek legfeljebb 70 százalékáig lehet pályázni.

A 2003/EK irányelv 10c cikkelye alapján megszerezhető forrás hatalmas lehetőség: lényegében arról van szó, hogy Magyarországon (és máshol az EU-ban) igen jó annak a helyzete, akinek van egy lignittel működő, áramot termelő, kiváltandó erőműve, és terve is annak pótlására. Bár a 10c cikkely fókuszában hazai viszonylatban a Mátrai Erőmű áll, a visontai erőmű lignitblokkjainak élettartama 2023-ig, 2025-ig, illetve 2029-ig tart, de meghosszabbítható. (Az ország beépített – tehát nem feltétlenül működő – 8878,5 megawattnyi energiatermelő teljesítményének 13,1 százaléka szén- vagy lignitalapú.)

A Mátrai Erőműnek van is kész kapacitáspótló terve: tavaly elfogadott stratégiájában összesen ezer megawattnyi gázt, biomasszát, kommunális hulladékot égető (RDF) és napenergiát hasznosító létesítmény építése szerepel. A társaság az RDF-kiserőmű létesítésére és üzemeltetésére a Világgazdaság egy korábbi cikke szerint már megkapta az egységes környezethasználati engedélyt. Ám egy lignittel működő hazai létesítmény megszerzése új befektetőknek is belépést biztosíthat a piacra, főleg azoknak, amelyeknek egyébként is van olcsó gázforrásuk egy újnak minősíthető gázerőmű táplálására. Egyes szakértők ide sorolják a Tisza II. erőmű tulajdonosait is

A legfeljebb 70 százalékos támogatásért azonban éles lesz a verseny. Az ezzel kapcsolatos uniós tervezet mintegy ötven európai régiót tart esélyesnek a kiváltásos konstrukcióra, ebből Magyarországon csak egyet, a kelet-magyarországit, vélhetően azért, mert az országnak azon a részén is szükség van egy betáplálási ponrtra, és ott van is egy lignites erőmű. Ráadásul – mint a Politico minapi cikke rámutat – e forrásra nagy kereslet lesz a jókora szénerőmű-kapacitásokkal rendelkező Lengyelországban és Németországban is.

A hazai beépített kapacitások

13,1

százaléka lignit- vagy szénbázisú