Magyarországon hosszú távra terveznek a zöldenergiával
A megújulóenergia-felhasználás 85-90 százalékát ma biomassza biztosítja. Ennek körülbelül a 80 százaléka a háztartásokban keletkezik – mondta Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa. A szakember hozzátette, hogy az elmúlt években a felhasználási arány csökkent, továbbá, ha a villamosenergia-termelésben az opciók között nem szerepelne a biomassza, akkor hosszú távon nem lenne fenntartható az energiaellátás Magyarországon.
A kutatóközpont készített egy forgatókönyvet, amely azokat a főbb stratégiai célokat jeleníti meg, amelyek a készülő Nemzeti energiastratégiában is megtalálhatók. Ilyen cél, hogy a 2030-as bruttó végső energiafelhasználás ne haladja meg a 2005-ös szintet, csökkenjen a lakosság energiafelhasználása, a megújulók aránya pedig 2030-ra érje el a 21 százalékot. A lakosság és a szolgáltatási szektor gázfelhasználása 2030-ra 2 milliárd köbméterrel csökkenjen a mostanihoz képest, és abban az évben a lakosság már ne használjon szenet.
A 2030-as integrált energiapolitikai célok vizsgálatáról Mezősi András elmondta: hazai viszonylatban elemzik az elektromos autók elterjedésének hatásait is, hiszen az új technológia hosszú távon befolyásolja a villamosenergia-fogyasztást, ez viszont kihat a nagykereskedelmi árakra, ezért a fogyasztási szokásokat is megváltoztatja. A REKK elemzi a piaci trendeket befolyásoló tényezőket is, a levont következtetéseket pedig felhasználja az Innovációs és Technológiai Minisztérium is.
Mezősi András hozzátette, hogy a kiegészítő intézkedések révén csaknem 1000 ktoe-val (ezer tonna olajegyenértékkel) növelhető a megújuló alapú energia felhasználása 2030-ban. Ez a növekmény döntő részben a villamosenergia-szektorból (47 százalék), illetve a hűtés-fűtés szektorból (45 százalék) származik.
