Tanulmányozni kell a gyógyszerár-támogatást

Magyarország kevesebbet költ az egészségügyre, mint a legtöbb uniós ország, mind fejenként, mind a GDP arányában – mondta Federico Pratellesi, az Európai Bizottság szakreferense a Magyarországról készült egészségügyi országprofilt bemutató háttérbeszélgetésen. A kormányzati kiadások mindössze 10 százaléka jut az ágazatra, az Európai Unió egészére 16 százalék jellemző. A 2016-os adatok vizsgálatából az derült ki, hogy az egészségügyi közkiadások itthon a GDP 4,9 százalékát tették ki, szemben a 7,8 százalékos uniós átlaggal.

Federico Pratellesi úgy értékelt, hogy Magyarországon a betegellátás túlságosan kórházközpontú. Szintén probléma, hogy a közvetlen lakossági hozzájárulások az egészségügyi kiadások több mint 27 százalékát tették ki, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. A lakossági hozzájárulás több mint fele gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre megy el. Az előbbieknél jelentős az önrész, vagyis amit a lakosság saját zsebből fizet. Magyarországon a betegek a legtöbb receptre felírt gyógyszerhez csak térítési díj ellenében juthatnak hozzá. Erre reagálva Szigeti Szabolcs, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi gazdálkodásért és intézményfelügyeletért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a jelentésben megfogalmazott gyógyszerár-támogatást alaposan tanulmányoznia kell a hazai egészségpolitikának.

Az Emmi rámutatott, hogy a magyar lakosság egészségi állapotát jellemző mutatók javultak, és nőtt a születéskor várható élettartam is: a nőknél ez ma 79,6, a férfiak esetében 72,5 év. Minőségi változás, hogy ezzel párhuzamosan emelkedett az egészséges életévek száma. A férfiak a születéskor várható élettartamuk 82, a nők 76 százalékát tölthetik egészségesen. A javuló tendencia a tárca szerint annak is köszönhető, hogy 2010-hez képest 770 milliárd forinttal több jutott az egészségügyre.

Az EU riportja szerint a gazdasági válság hatásait az egészségügy szenvedte meg a leginkább. A 2008-as gazdasági válságtól 2012-ig ezek a kiadások elmaradtak a GDP növekedésétől, a részarányuk reálértékben csökkent. Ugyanakkor 2013 óta többnyire megegyeztek vagy meg is haladták a gazdaság általános bővülését, 2017-ben pedig elérték a válság előtti szintet. A jelentés arra is kitér, hogy a magyar egészségügyi rendszert egyetlen egészségbiztosítási alap köré szervezték, ezért erősen központosított. Ennek előnye, hogy szinte a teljes lakosságot biztosítja, de az ellátási csomag kevésbé nagyvonalú, mint a legtöbb uniós országban. A védőoltások szempontjából ugyanakkor Magyarország jól teljesít: a kötelező védőoltások száma elérte a tizenkettőt, ilyen program nincs más európai országban.