Afrika fehér folt a magyarok térképén
A magyar befektetők részéről csak visszafogott érdeklődés mutatkozik az igazán egzotikus piacok befektetési termékei iránt – mondta a Világgazdaság kérdésére Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. befektetési szolgáltatásokért felelős igazgatója. Hangsúlyozta, nem árt tisztázni, hogy egy magyar kisbefektető szemüvegén keresztül minden nem európai vagy amerikai piacon eszközölt befektetés már az egzotikum kategóriájába esik. Az amerikai tőzsdéken keresztül ma már annyi ázsiai és még távolabbi termék érhető el, hogy elvétve akad olyan magyar befektető, aki nem ezeken a megszokott felületeken próbálja meg vonzó hozamú értékpapírokkal színesíteni a portfólióját. Varjú Péter kifejtette, hogy több egzotikumnak tekinthető kínai papír igen keresettnek számít a hazai befektetők körében. Ezekkel döntően az amerikai tőzsdéken kereskednek, a többi között az Erste közreműködésével. A befektetési szolgáltató felületén a magyar befektetők legalább annyi kínai hátterű részvényt vásárolnak, mint amennyit egy közepes méretű amerikai tőzsdecég papírjaiból zsákolnak be. A magyarok kedvencei közé számítanak például az online kiskereskedelemben tevékenykedő Alibaba és a mobileszközök gyártására és forgalmazására szakosodott Xiaomi jegyei (ADR).
Nagy-György János, a KBC Equitas elemzője egy befektetési blogon szintén a kínai részvényekben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet, azzal a felütéssel, hogy érdemes kitekinteni az egzotikus távol-keleti piac felé. Az elemző szerint sok kínai papír forog a New York-i tőzsdén is, így megszerzésükhöz jüant sem kell váltani, s annak ellenére, hogy egzotikus befektetésnek tekinthetők, a jutalék mégsem számít magasnak. A tőkepiaci elemző kéttucatnyi, amerikai tőzsdén keresztül kereskedhető papírt sorolt fel, amelyek mögött legalább egymilliárd dolláros piaci kapitalizációjú vállalat áll, és részvényeik napi forgalma legkevesebb 700 millió dollár. Ezen cégek több mint felétől két számjegyű növekedési ütemet várt az év közben a Bloomberg konszenzusa. Ám nem szabad, hogy a dinamikus kilátások elvakítsák az embert, a kellő óvatosságra a KBC szakértője is felhívta a figyelmet. „Hangsúlyozott fontosságú a megfelelő kockázatkezelés, a kínai részvények többségénél ugyanis jellemző a viszonylag nagy árfolyam-ingadozás” – hangsúlyozta Nagy-György János.
Más kontinensek befektetési lehetőségeit áttekintve Varjú Péter egyedül Afrikát látja fehér foltnak: ide szinte senki nem viszi a pénzét a magyar befektetők közül, de még a nagy játékosok is óvakodnak az ottani piacoktól. Ebben az elmúlt egy-két évtized sem hozott változást. Más, távoli piacokon pedig azért sincsenek magyar részvényesek, mert a tőzsdék elkezdtek pénzt szedni az adatszolgáltatás fejében, így aztán néhány éve már Hongkong vagy Ausztrália irányába sincs jelentősebb tőkekiáramlás. Ezekre a piacokra a hazai brókercégeknek ilyen feltételek mellett már nem érte meg szolgáltatni. Persze innen, Kelet-Közép-Európából azt is érdemes megjegyezni, hogy Ázsia vagy más távoli piac iránt az időeltolódás miatt mindig is gyér volt az érdeklődés. A távoli részvénypiacokon jórészt akkor zajlik a kereskedés, amikor egy átlag magyar éppen alszik, ezért aztán nehézkes a portfólió folyamatos kezelése.
Márpedig a befektetések aktív menedzselése az elmúlt időszakban egyre fontosabbá vált. A fokozódó kockázatok miatt volatilis, gyorsan változó lett a nemzetközi piac, aki pedig későn reagál, annak könnyen nagyobb veszteséget kell elkönyvelnie – figyelmeztet Varjú Péter. Az Erste befektetési igazgatója szerint a magasabb hozam reménye mellett a befektetők sok esetben portfóliójuk színesítése érdekében vagy spekulatív szándékkal vásárolnak egzotikus termékeket. A részvények mellett az egzotikusnak számító államkötvényeknél voltak érdekes mozgások. Tavaly a török válság idején megnőtt a helyi államkötvények iránti kereslet a hazai kisbefektetők részéről, ahogyan a fizetésképtelenséggel fenyegetett Venezuela adósságpapírjai iránt is tapasztaltak a brókerek érdeklődést az igazán vakmerő, a kockázatokat vállaló befektetők oldaláról.
