Várja Paks II. terveit az atomhivatal
A múlt évben 27 nukleáris biztonságot érintő, ezért jelentésköteles esemény történt az országban, de ebből csak egy érte el a hétfokozatú nemzetközi nukleáris eseményskálán (INES) az egyes fokozatot, amikor a pécsi ipari parkban beesett egy geofizikai kutatófúró lyukba egy szonda – ismertette az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, Fichtinger Gyula. A szondát az OAH ellenőrzése mellett biztonságosan kiemelték, környezeti vagy egészségügyi következmények nem voltak. A főigazgató kiemelt két nem jelentésköteles eseményt is: a Péterfy Sándor utcai kórházban a röntgengépek mellett használt védőeszközök egy kis része az ellenőrzés során nem bizonyult megfelelőnek, ezért le kellett cserélni őket, ezenkívül a hivatal kisebb szabálytalanságok miatt érvényesítési eljárást is indított. Szerencsére az eset nyomán számos kórház önellenőrzést hajtott végre. Egy másik alkalommal a Gergely utcai egykori hulladéklerakó alatti talajvízben a mérések (feltehetően kis mennyiségű) radioaktív anyag jelenlétére utaltak, de nem volt szükség közvetlen beavatkozásra. Tavaly egyébként 1331 személy kapott nem tervezett sugárterhelést a határátkelőkön gépkocsi-átvizsgálások során. (Jellemzően a raktérben elrejtőzött személyek akadtak fenn a csomagtér, a leplombált raktér röntgenes átvizsgálásakor.)
A hivatal tavaly 1553 ellenőrzést végzett. Mintegy négyezer olyan szervezet tartozik a felügyelete alá, amelynek engedélye van radioaktív anyag használatára. Közülük az öt „nagyengedélyes”, a Paksi Atomerőmű (P1), a Paks II. Atomerőmű (P2), a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktora, az MTA-tól az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz került csillebérci kutatóreaktor, végül a radioaktív hulladékok tárolásáért felelős RKH Kft. A többi az atomenergia egyéb felhasználója, például röntgengépeket üzemeltető vagy radioaktív forrásokat használó vállalkozás. A csillebérci reaktor az idén új fűtőelemeket kap, de a működési engedélye csak 2023 végéig szól – erről már Hullán Szabolcs, a hivatal főigazgató-helyettese beszélt. Ezért vagy kezdeményezni kell a létesítmény üzemidejének a meghosszabbítását, vagy végrehajtják a leszerelési tervét.
A P1 teljesítményét 2019-ben 16 alkalommal kellett blokkok műszaki hibája miatt legalább 50 megawattal (vagyis legalább 10 százalékkal) csökkenteni, azaz „leterhelni”. Ennél több eset (18) csak 2018-ban volt. Az erőműben a 2011-es fukusimai atombaleset utáni stressztesztek alapján elrendelt 46 biztonságnövelő intézkedésből 41 teljesült, öt teljesítése külső okokból csúszik.
A Paks II. Zrt. tavaly folytatta a beszállítók megfelelőségének vizsgálatát. Az OAH a beruházás kapcsán egy felvonulási épületre, egy százfős konyhára adott építési engedélyt. 2020 vélhetőleg eseménydúsabb lesz: a hivatal a nyárra várja a két új blokk létesítésiengedély-kérelmét, megkezdi a P2 fizikai védelmi tervének elbírálását, és felkészül, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttei a helyszínen fogják megvizsgálni, hogy a Paksra tervezett blokkok megfelelnek-e az ügynökség biztonsági szabványainak. Sor kerülhet a P2-vel kapcsolatos építési-, gyártási- és egyéb engedélykérelmek elbírálására is.
