Készül az ország hidrogénstratégiája

Az európai zöldmegállapodás teljesítése a korábban kötött megállapodásokhoz és kötelezettségekhez képest további intézkedéseket követel Magyarországtól, ezért az ország Nemzeti tiszta fejlődési stratégiájának egésze az eredeti, januári határidő helyett csak az év végére készül el – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A zöldmegállapodás fő célja a klímasemlegesség elérése 2050-ig, de ez az ország 50 ezermilliárd forintjába fog kerülni.

A miniszter a kormány klíma-, energiapolitikai és a körkörös gazdaságot érintő irányainak és döntéseinek bemutatásakor olyan kérdésekre is kitért, amelyek a közvéleményben már kritikákat is kiváltottak. Az említett 50 ezermilliárd kapcsán például hangsúlyozta, hogy azt nem az adófizetők és az állam fogják összeadni. Az államnak azonban olyan szabályozási környezetet kell teremtenie, és olyan támogatásokat kell kínálnia, amelyek meghozzák az üzleti szféra beruházási kedvét. „A klímacél üzlet is” – jelentette ki. Egy további aggály szerint a 2050-es vállalások olyan távoliak, hogy azok teljesítését a közeli években nem lehet számonkérni. Ennek kapcsán jelezte: jövő csütörtökre elkészül az ország klíma- és környezetvédelmi cselekvési terve.

Kritikus kérdés a karbonsemleges­ség kapcsán a Mátrai Erőmű sorsa, továbbá az is, hogy a kormány miért nem számol új szélerőmű-kapacitásokkal. A miniszter emlékeztetett, hogy a fő irány a nukleáris kapacitások fenntartása és bővítése, illetve hogy a naperőmű-kapacitások 2050-re elérik a 12 gigawattot. A szelet pedig „azért nem szeretjük” – mondta –, mert számítások szerint a klímaváltozással abban a magasságban, amelyben a széltornyok lapátjai forognak, nagyon kedvezőtlenné válnak a szélviszonyok. Ráadásul egy széltorony építésekor energiaegységre vetítve tizenkétszer annyi szén-dioxid szabadul fel, mint egy atomerőműnél. „A lignitblokkok pótlásának részeként azonban építeni kell egy rugalmasan üzemeltethető, kombinált ciklusú gázüzemű erőművet is” – válaszolt a Világgazdaság erre vonatkozó kérdésére.

Az előtérbe került energiatárolás egyik fő eszköze a hidrogén lesz, ennek figyelembevételével készül el októberre az ország energiastratégiája. A közlekedés zöldítését szem előtt tartva terítéken van a 10 millió forintnál olcsóbb, azaz kisebb elektromos autók fokozottabb támogatása például a taxizás, a városon belüli áruszállítás és a postai fuvarozás esetében. A drágább, nagyobb e-autók vásárlása viszont kisebb támogatást kapna, zöld rendszám csak a tisztán elektromos járműveknek járna, és nem lenne szabad üzembe helyezni az Euro 4-esnél régebbi motorral gyártott autókat. „Már vizsgáljuk, hogyan tehető piaci tarifássá az áramtöltés, amelyért a háztartások egyelőre hatósági tarifával, a piaci vásárlók más rendszerben fizetnek. Már e töltés is jövedékiadó-köteles, de az adókulcsa nulla” – közölte a miniszter a Világgazdasággal.

Az ország gázimportjának diverzifikálása kapcsán Palkovics László azt mondta, hogy „az az orosz gázpiac sajátos ölelésében zajlik”, de a hazai szereplők pozícióit erősítik a nagy tárolókapacitások és az orosztól független importlehetőségek.