Nagy piac-összekapcsolásra készül a Mavir

Részben a szűkös importkapacitások miatt magasabbak Magyarországon a nagykereskedelmi áramárak, mint sok környező országban. Milyen változást ígér e téren a Mavir új, még elfogadásra váró hálózatfejlesztési terve?

A Mavir működésére jelentős hatással vannak a nemzetközi szinten is érezhető energiapaci változások, úgymint a megújulók térhódítása, az átalakuló hálózati és erőművi kapacitások, továbbá a valós időhöz közelítő piaci és rendszerirányítási feladatok. Mindezek olyan környezetben történnek, amelyben a kapcsolódó szabályozási változások, a folyamatosan gyorsuló IT-technológia, az új energetikai technológiák – különösen a tárolás, az e-mobilitás, az okosmérés és az adatkommunikáció terén –, valamint a változó piaci szerepkörök és külső gazdasági körülmények egyszerre éreztetik hatásukat. E környezetben meg kell erősítenünk a Mavir mint átvitelirendszer-irányító szerepét, hiszen ötvöznünk kell a robusztus és stabil működést – vagyis az ellátásbiztonságot – az említett változásokkal, ráadásul rugalmas és hatékony módon.

A piaci változások miatt mindenképpen szükségessé vált a hosszú távú hálózatfejlesztés módszertani felülvizsgálata és átalakítása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a hálózati engedélyesek együttműködésében. Az új módszertan az elosztókkal közös tervezési folyamatot foglal magában, a bevezetése ütemezetten, több év alatt történhet meg. A hálózatfejlesztés újfajta tervezése során alternatív, versengő beruházási programok lesznek definiálhatók. Az iparági költséghatékonyság eléréséhez kidolgoztuk az üzleti értékelések módszertanát is. Ezzel a közös iparági gondolkodással kialakítottuk a szükséges keretét és a szabályozási hátterét egy transzparens, döntési alternatívákat és költséghatékony hálózatfejlesztést garantáló tervezési módszertannak, amely kezelni tudja a termelési és fogyasztási szerkezet változásait.

Az import lehetősége néhány éven belül megváltozhat, ha a térségben elfogynak a többletkapacitások. A jövőben – a régiós erőmű-leállítási és -beruházási tendenciák tükrében – nagyobb valószínűséggel számíthatunk termelői kapacitáshiányra.

Hogyan győzi a Mavir az egyre több megújulót?

A piaci decentralizáció és a megújulók terjedése miatt új tech­-

nológiákat és eljárásokat kell alkalmazni, ilyen például a  megújulók szabályozhatósága, a keresletoldali szabályozás vagy a tárolás. E technológiák integrálása befektetésekkel jár, és akár kapacitásbővítést is eredményezhet, hiszen a rugalmasság iránti igény jelentősen emelkedni fog. A megújulók rendszerbe illesztésének egyik leghatékonyabb módszere a nemzetközi piacok összekapcsolása. Ebben az átvitelirendszer-irányítók mellett a villamosenergia-tőzsdék – Magyarországon a Mavir leányvállalata, a HUPX Zrt. – is kulcsszerepet játszanak. Bár hazánk már 2012 óta része a regionális másnapi piaci összekapcsolásnak, a tervek szerint az idén a régiónkat felölelő cseh–szlovák–magyar–román (az úgynevezett 4MMC) együttműködés összekapcsolódik a teljes nyugat-európai régióval a másnapi időtávon is, az osztrák, a német és a lengyel határokon keresztül. További eszközünk a megújulók kezelésére a valós idejű kereskedéshez való közeledés, amelyhez a Mavir biztosítja az előfeltételeket, a HUPX pedig a napon belüli kereskedési platformot. Nagy eredmény, hogy tavaly novemberben – a Mavir és a HUPX munkájának eredményeképp – Magyarország csatlakozni tudott az európai szintű napon belüli piac-összekapcsoláshoz (XBID), aminek következtében megsokszorozódott a HUPX napon belüli kereskedésének likviditása. Az említett fejlesztések azért kiemelten fontosak, mert a villamosenergia-piaci integráció elősegíti a megújulók okozta helyi volatilitások kiegyenlítését, az így létrejövő nagyobb likviditás pedig hozzájárul a rendszer nagyobb rugalmasságához.

A megújuló termelőket piac­közeli helyzetbe kell hozni, erről szól az uniós tisztaenergia-csomag implementációja. Ennek jegyében a megújuló termelők a jövőben pontosabb menetrendezésre és a tervtől való eltérésük szigorúbb következményeinek viselésére lesznek kötelezve.

Mondhatja a Mavir adott nagyságú beépített kapacitásnál, hogy

a rendszer már nem bír el több napenergiát? Vagy az a dolga, hogy kezelje a helyzetet?

Inkább az utóbbi, de a hálózatfejlesztések időigénye és a szabályozási rugalmasságot biztosító kapacitások rendelkezésre állása meghatározza az időjárásfüggő technológiák beépíthetőségének ütemét. A legfontosabb még mindig és a továbbiakban is az ellátásbiztonság garantálása.

Paks II.-n kívül milyen új nagyerőmű-kapacitásokkal számol

a Mavir?

A múlt év végén körülbelül 1300 megawattnyi naperőmű-kapacitás volt az országban, ebből mintegy 400 megawatt volt a háztartási méretű kiserőmű, a fennmaradó rész pedig fotovoltaikus termelőkapacitás. Az energiastratégia 2030-ra ennek a többszörösét tartalmazza, ugyanakkor az új kapacitások ütemezése, azaz a termelésbe való belépése csak később lesz látható. Mindazonáltal az, hogy a tavalyi rekordmértékű nyári csúcsot követően, de­cemberben hétezer megawatt fölé, abszolút történelmi csúcsra ugrott a rendszer terhelése, az igények további jelentős növekedését mutatja. Bár mindkét téren számolhatunk – és az uniós egységes piacra vonatkozó törekvések miatt számolnunk is kell – külföldi forrásokkal, az ellátásbiztonság szempontjából szerencsésebb lenne, ha az új, magas hatásfokú és a villamosenergia-rendszer rugalmas alkalmazkodóképességét biztosító gáztüzelésű erőművek elsősorban belföldön létesülnének. Átvitelirendszer-irányítóként azt tudjuk megmondani, hogy milyen tartalékkapacitásokra van szükség az egyensúly érdekében. A megújuló termelés integrálásához mindenképpen bővíteni kell a rugalmas, gyors reagálású kapacitásokat, mivel a korábban említett új piaci eszközök csak a rugalmas kapacitásokkal együtt adhatnak a rendszernek megfelelő stabilitást. Emellett fontos lesz a lassabb reagálású, de a rendszer ellátásbiztonságát megtámasztó források biztosítása is. Mindez persze azon múlik, hogy a termelők és a beruházók milyennek ítélik meg a megtérülési lehetőségeket. Az viszont nem kérdés, hogy innovatív megoldások nélkül nem képzelhető el a reagálás gyorsítása.

Mennyire része a Mavir az európai áramrendszernek?

Fizikai értelemben a magyar villamosenergia-rendszer jól integrálódott a kontinentális európai együttműködő hálózatokba. A korábban alapvetően az ellátásbiztonságot szolgáló összekapcsolódásokat idővel a piaci igényeknek megfelelő fejlesztések alakították tovább.

A villamosenergia-piac üzemeltetőinek közös feladata az uniós villamosenergia-piac összekapcsolási célmodelljeinek a megvalósítása másnapi és napon belüli időtávon, ami kulcsfontosságú az európai belső energiapiac kialakulásához. Mint már említettem, ezeknek Magyarország már jelenleg is része, de a következő egy-két évben számos olyan regionális fejlesztés várható, amely tovább erősíti hazánk integrációját. A regionalitás is fontos eszköz a megújulók hatékony rendszerbe illesztési folyamatában, ennek jegyében csatlakozni fogunk a szabályozás által előírt régiós kiegyenlítő szabályozási platformokhoz, ezzel is szélesítve a már most rendelkezésünkre álló hazai eszköztárunkat a rugalmasság biztosításához. Bár a jövő zenéje, de fontos mérföldkő lesz az áramlásalapú piac-összekapcsolás is. Ez – az alapgondolata szerint – a rendelkezésre álló hálózati kapacitás hatékonyabb és tervezhetőbb kihasználásával összességében optimálisabb működést tesz majd lehetővé.

Melyek a közeli időszak fő feladatai?

Jelentős feladatként azonosítottuk az említett új piaci modellre való átállást és a kapcsolódó fejlesztéseket, kiemelten az informatikai projekteket, valamint azok beillesztését a Mavir működésébe. A termelési szerkezetben bekövetkezett változások miatt a kelet-magyarországi térség hosszú távú biztonságos ellátásának fenntartása érdekében tavaly már elkészült az új Szabolcsbáka 750/400 kilovoltos alállomásunk, és az év végére várhatóan létrejön a két magyar–szlovák 400 kilovoltos határkeresztező távvezeték, azaz a nyugatabbra lévő Gönyű–Bős és a keleti, a Sajóivánka–Rimaszombat. Emellett az elmúlt években fókuszban volt a fővárost és az agglomerációt kiszolgáló átviteli hálózat fejlesztése. E program hátralevő, legfontosabb eleme a kerepesi 400/132 kilovoltos alállomás bővítése 400/220/132 kilovoltosra, valamint a kapcsolódó átviteli hálózat fejlesztése. A jövő év végére a tervek szerint létrejön a Hévíz–Cirkovce szlovéniai kapcsolat is, viszont ez már a szlovén partner projektje, mert a vezeték magyarországi szakasza elkészült. Ekkortól minden környező országgal lesz közvetlen összeköttetésünk.