Nagy kihívás a képzettség javítása

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb a munkanélküliség az egész országban, pedig az iparosodott megyék közé tartozik. Milyen a rendelkezésre álló munkaerő minősége? Vannak leszakadt régiók?

Kiemelt feladatunk a még rendelkezésre álló szabad munkaerő képzése. A megye meghatározó vállalkozásainál foglalkoztatottak 43 százaléka betanított munkás. A műszaki kultúra fejlődése, a piaci pozíciók erősítése megkívánja, hogy képzettebbé tegyük a munkaerőt, a fiatalokat is, és alkalmassá váljanak a piac új kihívásaira. A mintegy 150 ezer foglalkoztatottnak csak a 44 százaléka dolgozik az újérték-teremtés első vonalában. Ma még csak szórványosan alkalmazzuk a csúcstechnikát, a robotizációt – ezeknek gyorsabban kell fejlődniük. Ehhez képzett munkaerő kell, és ez már rövid távon is nagy kihívás. Az infrastruktúra fejlesztése a még szabad munkaerővel rendelkező területeken is javíthatja a tőkevonzó képességet. Az elmúlt évtizedekben a többi régióhoz képest leszakadt a Nagykunság, a Közép-Tisza-vidék és a mezőtúri kistérség, a hosszabb távú felzárkóztatásukhoz jó esélyt kínál a 4-es számú fő közlekedési út megépítése. Itt a mezőgazdasági adottságokat kihasználó feldolgozóipar fejlődhetne. Földrajzilag most nem arányos a megye gazdaságszerkezete: az új érték mintegy 58 százalékát a Jászságban állítják elő, 26 százalékát a szolnoki kistérségben, további 16 százalékát pedig öt kistérségben. A teljes ipari teljesítményben a megyék közötti rangsorban stabilan a hetedik helyet foglaljuk el, de a teljes gazdasági teljesítmény a megyék középmezőnyében van.

Tavaly megugrottak a beruházások a megyében, és még az országos átlagnál is jobban meglódult az ipari termelés.

Az év egészében az ipari árbevétel megközelítette az 1700 milliárd forintot, ami 8 százalékos növekedés. Termelni kezdett Tiszapüspökiben a zöldmezős beruházással létrehozott élelmiszeralapanyag-feldolgozó gyár, Jászfényszarun pedig már csaknem teljes gőzzel üzemelt a Thyssenkrupp autóalkatrész-gyára, ahol egyebek között műszerfalak és kormányművek készülnek. A megye teljesítményében hosszú távon meghatározó a feldolgozóipar 68 százalék körüli részaránnyal, a kereskedelem hozzájárulása pedig 16 százalék körüli. A mezőgazdaság részesedése 5 százalék feletti, ugyanakkor a megyében jelentős hagyománnyal rendelkezik a mezőgazdaságigép-gyártás a Szolnok–Törökszentmiklós–Kisújszállás tengelyen. Ebben az iparágban a hazánkban előállított mintegy 200 milliárd forint értékű termék csaknem fele a megyénkben készül. A megye ipari termelésében emellett meghatározó a szórakoztatóelektronika és a háztartási berendezések gyártása.

Jelentős az ipar és a kivitel, jól gondolom, hogy a koronavírus-járvány nagy gazdasági kockázat?

A hatása még nem ítélhető meg, az a kérdés, meddig húzódik el, és kivon-e jelentős számú munkaerőt a termelésből. Mivel akár júniusig is elhúzódhat, egész biztosan lesz hatása, és csökkenni fog a teljesítmény. A megye gazdaságának az exportkitettsége jelentős, 50 százalék feletti, a feldolgozóiparban pedig még magasabb: 83 százalék. Ha a fő piacainkon, különösen Németországban nehézségek lesznek, sajnos nem maradunk ki ezekből mi sem. A 2020-as gazdasági év indulása reménykeltő volt a megyénkben, ugyanis az ipari termelés januárban 20,6 százalékkal gyarapodott.