Támpontok a rendkívüli helyzet kezeléséhez
Számtalan kérdést felvet, hogy milyen jogosultságai és kötelezettségei vannak egy munkáltatónak, hogy jogszabályi keretek között tudjon eljárni, és eleget tudjon tenni a rá rótt rendkívüli járványügyi intézkedéseknek. A munkáltatónak az esetleges szükségszerűen felmerülő gazdasági, szervezeti leállás munkaerőre, működésre és hatékonyságra gyakorolt negatív hatását minimálisra kell csökkentenie – emelik ki a Deloitte Legal szakértői a legfontosabb kérdéseket érintő összefoglalójukban.
A munkáltatónak ki kell dolgoznia egy pandémiás cselekvési tervet. Ennek tartalmaznia kell a megfelelő eljárásrendeket és a fertőzésveszély csökkentésére, visszaszorítására vonatkozó lépéseket.
Ha a cégek akár kérdőíves, akár mérőeszközös módszerrel információkat gyűjtenek a munkavállalóik egészségügyi állapotáról, magáncélú külföldi utazásairól, az információgyűjtést előzőleg kockázatértékelésnek kell alávetni. Fontos előírás, hogy a kérdőívek nem tartalmazhatnak az érintett egészségügyi kórtörténetére vonatkozó adatokat, valamint egészségügyi dokumentáció becsatolása sem igényelhető, emellett részletes tájékoztatást kell kidolgozni és garanciális intézkedéseket kell bevezetni az adatkezelés jogszerűségének elősegítésére, az ilyen célú adatkezelési jogalapok meghatározását végre kell hajtani, az ilyen irányú ellenőrzési intézkedések megtételéhez érdekmérlegelési tesztek lefolytatását is el kell végezni.
A munkáltató feladata biztosítani a nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit, és az azokhoz kapcsolódó munkavégzési és adatkezelési folyamatokat megszervezni és kialakítani. Ha otthoni munkavégzés elrendelésére kerül sor, az otthonról dolgozás lehetőségét el kell határolni a munkajogban szabályozott távmunkától: a munkaszerződés kifejezetten rögzíti a távmunkavégzést, szemben a home office-szal, amelyet nem szükségképpen rögzítettek. Ezért szükséges a home office szabályzat megalkotása.
Vannak ugyanakkor olyan munkakörök, amelyeknek a jellege nem teszi lehetővé az otthoni munkavégzést, de a mostani járványügyi helyzetben a munkahelyen sem végezhetnek munkát a dolgozók. Ilyen esetekben a munkáltató diszkrecionális jogkörben dönthet úgy, hogy a munkavállaló számára erre az időszakra is munkabért fizet.
Azon esetekben, amikor a munkavállaló azért nem tudja elvégezni a munkát, mert a kiskorú gyermekével otthon kell maradnia, fontos mérlegelni, hogy adott esetben távmunka keretében, részmunkaidőben tud-e dolgozni.
Amikor járványügyi házi karantént rendelnek el (közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek valakit), a munkavállaló táppénzre jogosult. Ugyanez érvényes akkor, ha járványügyi zárlatot rendelnek el, ami miatt a munkavállaló nem tud megjelenni a munkahelyén.
Felmondás
A jelenlegi rendkívüli helyzetben különös hangsúlyt kap a munkáltató működésével összefüggő felmondási ok. Ez ugyan jogszerű felmondási indok a munkaadó részéről, de a szakértők felhívták a figyelmet, hogy alkalmazhatóságára különleges jogrendi állapotban szigorú szabályok vonatkoznak. | VG
