Az év végére tízszázalékos is lehet a munkanélküliség

A magyar gazdaság idei teljesítménye 3,3 százalékkal eshet, ezen belül a második negyedéves bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékkal maradhat el az előző negyedévitől, a munkanélküliség pedig elérheti a 9,5 százalékot – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A válság elhúzódása esetén 4,5 százalékkal is csökkenhet a GDP, egy esetleges őszi, második fertőzési hullám miatt pedig 6 százalékos lehet az éves szintű zsugorodás.

A koronavírus-járvány elleni védekezés első szakasza lassan lezárul, ezért a kijárási korlátozások helyett új szabályok jönnek, és fokozatosan újraindítható az élet

– közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban. Hangsúlyozta, hogy minél több munkahelyet kell megmenteni, a megszűnők helyett pedig újakat létrehozni. Az álláskeresési támogatás három hónapig jár, és „most még csak a negyvenvalahányadik napban vagyunk, tehát ez még kitart”. A miniszterelnök bízik abban, hogy „mire ennek a végére érünk”, a munkahelymegőrző és -teremtő támogatásokkal a gazdaság fordulatszáma megközelíti a korábbit.

A mostani helyzet precedensértékű, ilyen még nem történt, és nem tudható, hogy a járványgörbe V, W vagy U alakú lesz-e – mondta Galgóczi Béla, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) vezető kutatója a Friedrich Ebert Alapítvány online tájékoztatóján. Példája szerint egyes országok a GDP-jük 6-7 százalékát lefedő gazdaságvédelmi csomagot indítottak. Ennél Magyarország szerényebb hányadot, csupán 0,4 százalékot fordít közvetlen pénzügyi támogatásként gazdasága megmentésére. A rövidítettmunkaidő-program bevezetése viszont szinte minden európai ország munkaerőpiaci programjának a középpontjában áll. Magyarországon a kormányzati intézkedések szerények, mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Hozzátette, hogy becsléseik szerint mintegy 300 ezer hazai munkahelyet lehet megmenteni az életbe léptetett akciótervvel. Ugyanakkor, csak a múlt hónapban 51 ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma.

A németországi rö­vi­dí­tett­munkaidő-modellel kapcsolatban elmondta, hogy míg a német állam az ottani nettó bérek 60-70 százalékát vállalta át, a magyar állami az itteni teljes bérköltség 25-30 százalékát. A hazai szakszervezet javasolta a kormánynak, hogy mérlegelje a szabadúszóknak és a kisvállalkozásoknak adandó egyszeri támogatás lehetőségét, mert ez kihúzná őket a bajból. A kisvállalkozások ugyanis hiába kaptak adókedvezményt, ha nem tudnak dolgozni, akkor nincs miből adózniuk. A harmadik nagyon nagy különbség a német és a magyar modell között, hogy azok a magyar szülők, akik otthon maradtak a gyermekeikkel, nem kapnak semmilyen szociális támogatást az államtól, Németországban pedig igen.