Megvédte a forintot a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyhetes betéti tender rendszeres meghirdetéséről döntött, a pénzintézetek felesleges likviditásukat 0,9 százalékos alapkamaton köthetik le a jegybanknál. Bár a jegybank az elmúlt hetek likviditási folyamataira és a likviditás bankok közötti egyenetlen eloszlására hivatkozva hirdette meg a likviditáslekötő betéti eszközt, a piac egyértelműen a tegnap már 370 forint fölé romló euróárfolyammal hozza összefüggésbe az új eszköz bevezetését, amit unortodox kamatemelésnek minősítenek. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a tender hatására a BUBOR-szintek is rendkívül gyorsan 0,9 százalékra emelkednek majd, ami rövid időn belül megdrágítja a forint elleni spekulációt. Ezt a forint árfolyama máris visszajelezte: a bejelentést követően számottevően erősödni kezdett a magyar deviza, lapzártánkkor valamivel több, mint 362 forintot ért egy euró.
A jegybank emlékeztet: már 2016 őszén a potenciális eszköztár részévé tette az egyhetes futamidejű betétet, amelynek aktiválására most került sor. Az új betéti eszköz kamata az egynapos (O/N) betét mínusz 0,05 bázispontos kamatával szemben igen tetemes kamatemelkedés, még akkor is, ha a bankközi piacon a jegybanki O/N-kamatnál magasabb szinteken születtek üzletek. A betéti tenderen a jegybanki monetáris politikai partnerkör tagjai vehetnek részt, és az MNB minden csütörtökön hirdeti meg a tendert, első alkalommal tehát ma kerül rá sor. A paramétereket az MNB délben teszi közzé. Török Zoltán szerint a jegybank kézben tartja a folyamatokat, hiszen maga dönt arról, meddig hirdeti meg a heti tendereket, és az ott elfogadott ajánlati mennyiséget is maga határozza meg. Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint azt, hogy a tegnapi lépés mekkora effektív kamatemelésnek felel meg, az fogja eldönteni, hogy milyen mennyiséget fogad majd el a jegybank az aktuális tendereken. A szakember szerint a mostani döntésből jól látszik, hogy a jegybank továbbra is szeretne magának megfelelő rugalmasságot biztosítani, és a forint stabilitását a lehető legalacsonyabb kamatszint mellett elérni.
Más banki elemzők szerint a mostani lépéssel az MNB megpróbálja immár a hozamgörbe minden pontját mikromenedzselni, és ez rendkívül kényes kérdés. Abban azonban szinte minden szakértő egyetért, hogy a jegybanknak nem célja, hogy a görbe teljes rövid oldalán megjelenjen a kamatemelkedés. Nagy kérdés, hogy mi tulajdonképpen a célfüggvény: a 370 körüli szintről még visszafordítható volt a forint, de az értékelések szerint arra a jelenlegi nemzetközi pénzpiaci környezetben már nem lehet automatikusan számítani, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napok gyengülését teljes egészében negligálni tudná.
Feloldott tőkepuffer
Az MNB máshol is lépett: július 1-jei hatállyal – az Európai Bankhatóság korábbi ajánlását figyelembe véve – feloldotta a hazai rendszerszinten fontos hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffereket. Az így felszabaduló tőke támogatja a bankrendszer hitelezési tevékenységének fenntartását. A hitelintézeteknek a mostani döntés szerint 2022-től három év alatt, fokozatosan kell majd újból felépíteniük
a 2020-ra eredetileg előírt tőkepuffereiket.
