Tudni kell jó parkolót választani

K omoly fejtörést, esetenként nehézséget okozott a légitársaságoknak annak eldöntése, hol pihentessék a koronavírus-járvány miatt tartós leállásra kényszerülő repülőgépeiket. Már április elején a világon mintegy 10,5 ezer légi járműnek – a globális flotta 40 százalékának – kellett úgy helyet keresni, hogy közben számos tényezőt kellett figyelembe venni, a jobb helyekért pedig erős verseny folyt.

Az egyik fontos szempont, hogy a gépek minél közelebb legyenek ahhoz a repülőtérhez, amelyről a társaság az érintett járatait jellemzően indítja – mutat rá a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA). A gépek így most világszerte parkolnak olyan kifutókon, gurulóutakon és karbantartási területeken, amelyeken

– további szempontként – elvégezhető a karbantartás, és gyorsan üzembe is helyezhető a repülő – közölte Sergio Fernandez, a IATA európai regionális személyszállítási, árufuvarozási és biztonsági igazgatója. Így a Delta Airlines és az American Airlines – amelyek együtt több mint ezer repülőgépnek kerestek helyet – közül az előbbi repülői az atlantai Hartsfield–Jackson repülőtér öt kifutójának egyik gurulóútján időznek, az utóbbi gépei pedig a tulsai bázison. Hasonló repülőgép-csoportosulások alakultak ki a világ más nagy repterei körül is, például a londoni Heathrow vagy a dubaji és a szingapúri légikikötő térségein.

A mintegy 500 európai repülőtérből körülbelül 150-en fordul meg évente több mint ötmillió utas. Hely tehát itt is van elég, de ezek szintén nem egyformán vonzók. A Swiss gépei például egy Zürich közelében lévő, működő katonai légibázison várakoznak, közel a társaság által leginkább használt reptérhez. „A WizzAir és a Ryanair több repülőgépének is a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a bázisrepülőtere, vagyis ott tárolják és tartják üzemben a gépeket, és – amint lehetségessé válik –

onnan indíthatják majd újra a legegyszerűbben a forgalmat” – válaszolt a Világgazdaság kérdésére a Budapest Airport (BA). Ferihegyen pillanatnyilag csak hat-nyolc légi jármű időz, de elfér egyszerre akár 100-150 is. Előzetes megállapodás esetén a gépek hosszú távú, esetleg többéves tárolása sem probléma.

Ám – írja a IATA – hirtelen nagyon sok lesz a tennivaló, ha egy repülőnek a földön kell maradnia. Míg a néhány napos kényszerszünet csak kis karbantartást követel, a hosszabb már konzerválást is. Az utasteret ki kell takarítani, az üzemanyagtartályt és a vezetékeit ki kell üríteni, esetleg más folyadékkal feltölteni, és gondoskodni a krómozott felületek védelméről. Hosszabb állás esetén rendszeresen ellenőrizni kell a berendezéseket, a hidraulikát, az irányítórendszert, tisztán kell tartani és fertőtleníteni a kabint. Néha el kell forgatni a motorokat a csapágyak nyomásának enyhítésére, és mozgatni a kerekeket a gumiabroncsok védelme érdekében.

A BA-tól kapott tájékoztatás szerint Ferihegyen két szakavatott karbantartó cég végzi a munkát a tárolási idő alatt is. E munkák helyigényét is figyelembe veszi a társaság, amikor a közép- és hosszú távú tárolás esetén úgy igyekszik elhelyezni a légi járműveket, hogy minél kisebb helyen minél több férjen el. Ilyenkor befedik a repülőgépek nyílászáróit, a gyártó előírásait követve pedig bizonyos időközönként megmozgatják a repülőgépeket, átforgatják a hajtóműveiket, kiszellőztetik őket. Egy-két segédberendezést be is kell indítani, és folyamatosan ellenőrzik, hogy nincs-e szivárgás vagy más rendellenesség.

A tárolás, a karbantartás és a gyors üzembe helyezés költsége annál magasabb, minél tovább tart a repülő kényszerpihenője. Nem véletlen, hogy a Delta, az AA és a KLM előrehozta a Boeing–747-es flottája maradék, régebbi gépeinek nyugdíjazását. Más légitársaságok felváltva használják repülőiket, hogy mindegyik üzemben maradjon, megint mások a lízingelt járműveket visszaadhatják a lízingcégnek. Ráadásul a várakozó gépeknek majd szinte az egyik pillanatról a másikra kell újra bevethetővé válniuk. „Az üzletben az időzítés a legfontosabb” – írja a IATA, a BA pedig lapunknak jelezte: a két ferihegyi karbantartó cég gyorsan forgalomképes állapotba tudja hozni a repülőgépeket.

A repterek bevételeinek normál esetben a 2 százalékát sem teszi ki ez a díj, de most más a helyzet. A IATA arra biztatja a repülőtereket, hogy csökkentsék a repülők parkolási díjait, ezzel is segítve a légitársaságokat. A díjról egyes repülőterek lemondtak, köztük a Heathrow és a Charles de Gaulle. A repülőgépek tárolásából származó bevétel nagyságát – mint bizalmas információt – a BA nem közölte lapunkkal.