Szénbánya nyitására készül Szerbia

A szenet Szerbia továbbra is az energiamixe stratégiai pillérének tekinti – idézi a Ceenergynews Aleksandar Vucic szerb elnököt, aki egy 500 millió euróba kerülő külszíni szénbánya-beruházást jelentett be. A Kolubara térségben működő Radljevo-Sever bánya a tervek szerint 2022-ben nyílik meg, és évi 13-13,5 millió tonna szenet ad majd. Ezzel mintegy hatvan évre megoldódik az obrenováci Kolubara B és a Nikola Tesla A hőerőmű fűtőanyag-ellátása.

Az eseményen részt vett Aleksandar Antic energiaminiszter is, és bejelentette, hogy 2020 első négy hónapjában – éves bázison – 5,3 százalékkal nőtt Szerbia széntermelése. Ezen belül az áprilisi bővülés 6 százalékos volt, ezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a koronavírus-járvány miatti intézkedések megnehezítették a munkakörülményeket. A megnyitandó bányát stratégiai fontosságúnak nevezte, a még épülő Kolubara B erőműről pedig elmondta, hogy a 350 megawatt teljesítményű létesítmény csak negyven kilométerre lesz Belgrádtól, és a tervek szerint a régebbi Morava és a Kolubara A erőműveket váltja ki. Az új hőerőművet a PowerChina társaság építi, amely erről márciusban állapodott meg előzetesen a szer­biai állami Elektroprivreda Srbije (EPS) vállalattal. Az építkezés jövőre, a kereskedelmi termelés pedig 2024 végén indulna.

A Kolubara B projekt terve egyébként néhány éve majdnem kútba esett, amikor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kiszállt a beruházásból, mert politikája a széntől való eltávolodást írja elő. A szerb bányászati és energiaminisztérium 2018-ban élesztette fel a széntüzelésű erőmű építési tervét.

Hetvenszázalékos kitettség

A szerbiai áramtermelés mintegy 70 százaléka szénalapú erőművekből származik. Az ország bizonyított lignitkészletei 4,5 milliárd tonnára tehetők, két szénmedencéjének tulajdonosa és üzemeltetője az EPS. A Kolubara-medence szenéből állítják elő az EPS által termelt hőenergia 75 százalékát, amellyel az országban előállított villamos energia több mint 50 százalékát termelik.