Világgazdaság

A felére olvadt a könyvpiac árbevétele

Megsínylette a könyvpiac az év első felét a járványhelyzet miatt, de az is erősen kérdéses, a következő hónapokban hogyan alakul a vásárlóerő a könyvesboltokban.

A koronavírus-járvány miatt március közepe és június vége között 50-70 százalékkal csökkent a könyvszektor árbevétele az egy évvel korábbi időszakhoz képest – mondta a Világgazdaságnak Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke. Hozzátette, hogy a piac rendkívül egyenetlen, kiadófüggő a forgalom visszaesése. Ahol van webshop, ott valamivel jobbak a mutatók, a kiadók és a nagy webáruházak is a könyvértékesítés növekedését tapasztalták az online vásárlásoknál.

Tavaly az 55 milliárd forintot is meghaladta a forgalom az állami közoktatási tankönyvkiadók kiadványai nélkül, míg egy évvel korábban 54 milliárdot hozott a könyvpiac. Ez a szám a kiadók által közölt adat, amelynek alapja a borítón feltüntetett ár. Az MKKE elnöke kiemelte, hogy tavaly túltermelés volt tapasztalható, miután nagyon sok új könyv jelent meg: 13,9 ezer cím a 2018-as 12,8 ezer után. Az emelkedéshez hozzájárult, hogy az önálló ISBN-számmal rendelkező, e-book formátumú egyetemi jegyzetek és a szakkiadványok is idetartoznak. Gál Katalin szerint az idén arra lehet számítani, hogy legalább 30 százalékkal kevesebb új kiadvány kerül a piacra.

A nemcsak a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érintette érzékenyen, hanem a Librit és a Líra hálózatát is. Az elnök rávilágított, hogy a nagyobb üzletláncokban több mint ezren dolgoznak, akiknek nem volt hová bemenniük. Ezek a cégek sem tudták teljes bérrel fizetni az alkalmazottakat, ezért a többségnek igényeltek is bértámogatást. Ugyanakkor az elbocsátásoktól tartózkodtak a kiadók, hiszen új, képzett, rutinos szakembereket nem könnyű találni.

A nyári hónapok könyvforgalmával kapcsolatban Gál Katalin hangsúlyozta, hogy a június és július általában aszályos időszak, most az a legnagyobb kérdés, hogy a vásárlóerő hogyan alakul, hiszen egy három-négyezer forintba kerülő könyv megvásárlása sok családban már extra kiadásként jelenik meg. De bizakodásra ad okot, hogy úgy tűnik, szeptember 17. és 20. között meg tudják rendezni a 91. Ünnepi Könyvhetet. Ezzel végre lehetne 2020-ban egy valódi könyves esemény is, ami egy kicsit segíthetne a szakmának. Az ünnepi rendezvény szabályain az idén enyhítenek, mivel korábban nagyon szigorú feltételeknek kellett megfelelnie annak a könyvnek, amely ezen az eseményen debütált. Azt tervezik, hogy az ünnepi könyvheti jegyzékre magyar szerzőknek olyan művei is felkerülhetnek, amelyek az év során korábban jelentek meg.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének 130 tagvállalata van, soraiban tudja a kiadás és a jelentős szereplőit, valamint két nagy nyomdát is. Az MKKE-tagok a megjelenő könyvek mintegy 85-90 százalékát állítják elő. A könyviparban körülbelül 20 ezer munkavállaló dolgozik alkalmazottként vagy vállalkozóként, a láncolatnak részei az írók és a könyvműhelyek is. Gál Katalin kiemelte, hogy a munkaadók nagy része kkv, azon belül is csaknem 80 százalék a családi mikrovállalkozások aránya. A Márai-program 100 millió forinttal segíti a hazai kiadókat, de megjelent egy újabb kétszer 100 milliós pályázati lehetőség is. Az utóbbinál elsősorban a magyar szerzős gyerekirodalmat és olyan könyvek kiadóit támogatják, amelyek iránt széles körben lehet érdeklődés. Ezeket a könyveket rászoruló családoknak juttatja el a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Ezek is érdekelhetik