Az energetikán marad jövőre is a hangsúly
Magyarország 2021-es költségvetésének tervezetében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezeti kezelésű előirányzatai között energia-, bányászati és klímapolitikai feladatokra 2528,2 milliárd forint, fenntarthatósági feladatokra és közműszolgáltatásokra 20 668,8 milliárd forint szerepel. Az államháztartás funkcionális kiadásai között jövőre 160,138 milliárd forint áll rendelkezésre tüzelő-, üzemanyag- és energiaellátási feladatokra.
A radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos teendőre fenntartott Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) 2021-ben 29,126 milliárd forintnak kell befolynia, döntő részben a Paksi Atomerőműtől. A társaság fizetési kötelezettsége 26,23 milliárd forint, amelyet más, kisebb befizetők mellett az állam 2,88 milliárdos költségvetési támogatással egészít ki. Az alapban halmozódó pénzből kell folytatni a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítését, felújítását, a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolóiban folyó munkát, a radioaktív hulladékok elhelyezésének, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítését, és e forrásból működik a felsorolt feladatokért felelős RHK Kft. is. A gazdaságvédelmi alap felhalmozási kiadás során a Paks II. Zrt. tőkeemelése mellett 115,9 milliárd forint szerepel, az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer működési kiadásainál pedig 975,2 millió forint.
A költségvetésből nem olvasható ki, hogy általában az energiához kapcsolódóan mekkora adóbevételnek kell jövőre befolynia, de néhány részlet kiderül: az energiacégektől származhat jövőre a 44 milliárd forintnyi bányajáradék egy része az idei 38 milliárd után. E szektor fizeti be az 53,4 milliárdnyi közműadó egy hányadát is, a közműadó-bevétel egyébként kissé elmarad a 2020-ra megcélzottól. Egyes energiatermékeket is terhel jövedéki adó, ebből 2021-ben 1263,1 milliárdot vár a költségvetés, többet az idei 1226,4 milliárdnál. Az energiaellátók jövedelemadója az idei 74,3 milliárdról jövőre 60,6 milliárdra csökkenne.
A költségvetésnek befizető intézmények közül a legtöbbet, 22,11 milliárd forintot jövőre az Innovációs és Technológiai Minisztérium köteles utalni, míg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal mintegy 2,4 milliárdot, az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat pedig 272 millió forintot. Az uniós források közül a Környezeti és energiahatékonysági operatív program tervezett működési költségvetése 53,56 milliárd forint, de a kohéziós politikához tartozó környezeti és energetikai fejlesztésekre is rendelkezésre áll 2021 és 2027 között 16,26 milliárd.
