Nyíregyháza az élre törhet a legintenzívebb ingatlanforgalmú megyeszékhelyek listáján az előzetes becslések szerint, sőt maga mögé utasíthatja a népszerű fővárosi kerületeket is – közölte az OTP Ingatlanpont. A város ingatlanpiacán tavaly 16,3 százalékos volt a drágulás, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 293 ezer forintra emelkedett, amely bár alacsonyabb az egrinél, de magasabb a szolnokinál és a miskolcinál. A nyíregyházi ingatlanpiacot főként a kertvárosok pörgetik, itt egy átlagos családi ház 30 millió forintba kerül. Ezekbe a kertvárosokba főleg azok költöznek, akik ott is akarnak élni, befektetésként inkább az egyetem környékén vásárolnak panellakást, ez utóbbi teszi ki a kereslet 15-20 százalékát Toma Sándor, a nyíregyházi OTP Ingatlanpont iroda vezető értékesítője szerint.
A térségben kelendők a kisvárdai és a nyírbátori, valamint az e városok környékén lévő ingatlanok is, itt átlagosan harmadával alacsonyabbak az árak mint a megyeszékhelyeken. Kisvárdán jelentős fejlesztések zajlanak, hogy kielégítsék a Nyíregyházához közel eső, de az ottaninál olcsóbb lakóhelyek iránt növekvő keresletet.
„Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében egy év alatt bő 20 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, de az átlagos négyzetméterár még így is a legalacsonyabbak között van. Nógrádban még nem érte el a 104 ezer forintot, nagyjából a harmada a Vas megyei átlagárnak. Több új beruházás, a munkaerőpiac bővülése Kelet-Magyarországon is felpörgette a keresletet az ingatlanpiacon” – idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét.
Az országos drágulási listán a megyei forgalom jelentős részét adó megyeszékhelyek közül Szolnok áll az élen a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárának 30 százalékos növekedésével, amelyet Veszprém (29 százalék) és Salgótarján (28 százalék) követett. A szolnoki négyzetméterár azonban még így is csak 244, a salgótarjáni pedig 115 ezer forint, a veszprémi viszont megközelíti a 400 ezret. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai azt mutatják, hogy tavaly jócskán átrendeződött a megyeszékhelyek ársorrendjének élbolya. Míg 2018-ban még Győr volt a legdrágább megyeszékhely, tavaly már Debrecen, ahol egyedüliként nőtt 400 ezer forint fölé az átlagos négyzetméterár. Győrt Székesfehérvár és Kecskemét is megelőzte.
A NAV tavalyi, még nem teljes körű adatai szerint országosan 28 százalékkal esett az ingatlanpiac forgalma. Minden megyében és minden településtípus esetében csökkent a tranzakciók száma, de jelentős területi eltérésekkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.