Ingatlan: Nyíregyháza előretör
Nyíregyháza az élre törhet a legintenzívebb ingatlanforgalmú megyeszékhelyek listáján az előzetes becslések szerint, sőt maga mögé utasíthatja a népszerű fővárosi kerületeket is – közölte az OTP Ingatlanpont. A város ingatlanpiacán tavaly 16,3 százalékos volt a drágulás, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 293 ezer forintra emelkedett, amely bár alacsonyabb az egrinél, de magasabb a szolnokinál és a miskolcinál. A nyíregyházi ingatlanpiacot főként a kertvárosok pörgetik, itt egy átlagos családi ház 30 millió forintba kerül. Ezekbe a kertvárosokba főleg azok költöznek, akik ott is akarnak élni, befektetésként inkább az egyetem környékén vásárolnak panellakást, ez utóbbi teszi ki a kereslet 15-20 százalékát Toma Sándor, a nyíregyházi OTP Ingatlanpont iroda vezető értékesítője szerint.
A térségben kelendők a kisvárdai és a nyírbátori, valamint az e városok környékén lévő ingatlanok is, itt átlagosan harmadával alacsonyabbak az árak mint a megyeszékhelyeken. Kisvárdán jelentős fejlesztések zajlanak, hogy kielégítsék a Nyíregyházához közel eső, de az ottaninál olcsóbb lakóhelyek iránt növekvő keresletet.
„Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében egy év alatt bő 20 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, de az átlagos négyzetméterár még így is a legalacsonyabbak között van. Nógrádban még nem érte el a 104 ezer forintot, nagyjából a harmada a Vas megyei átlagárnak. Több új beruházás, a munkaerőpiac bővülése Kelet-Magyarországon is felpörgette a keresletet az ingatlanpiacon” – idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét.
Az országos drágulási listán a megyei forgalom jelentős részét adó megyeszékhelyek közül Szolnok áll az élen a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárának 30 százalékos növekedésével, amelyet Veszprém (29 százalék) és Salgótarján (28 százalék) követett. A szolnoki négyzetméterár azonban még így is csak 244, a salgótarjáni pedig 115 ezer forint, a veszprémi viszont megközelíti a 400 ezret. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai azt mutatják, hogy tavaly jócskán átrendeződött a megyeszékhelyek ársorrendjének élbolya. Míg 2018-ban még Győr volt a legdrágább megyeszékhely, tavaly már Debrecen, ahol egyedüliként nőtt 400 ezer forint fölé az átlagos négyzetméterár. Győrt Székesfehérvár és Kecskemét is megelőzte.
A NAV tavalyi, még nem teljes körű adatai szerint országosan 28 százalékkal esett az ingatlanpiac forgalma. Minden megyében és minden településtípus esetében csökkent a tranzakciók száma, de jelentős területi eltérésekkel.
