Megkezdték az ITER fúziós erőmű összeszerelését

VG | Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) mérnökeinek és kutatóinak részvételével tegnap megkezdődött a világ első, erőműméretű fúziós kísérleti berendezése, az ITER (International Thermonuclear Ex­peri­­mental Reactor) összeszerelése a dél-franciaországi Cadarache-ban. Ez a világ egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projektje. Itt tesztelik majd a későbbi fúziós erőművekben használt technológiát is – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleményében.

Az ITER teljes belső részének bekábelezését az EK fúziós plazmafizika laboratóriumának és fúziós technológia laboratóriumának mérnökei tervezték meg úgy, hogy húsz évig ne kelljen karbantartani. Egyes komponenseket Budapesten teszteltek. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik szaporítókazettán, amely majd a fúzió egyik üzemanyagát állítja elő az erőműben. A hazai mérnökök a hetekben pályáztak az ITER egyik kritikus berendezése, a pelletbelövő építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg. Az összeszerelést indító ceremóniára speciális ajándékkal is készült az Energiatudományi Kutatóközpont: a múlt héten kiküldték Franciaországba az ITER 1:100-as méretarányú, 3D-s nyomtatással készült mását.

A beruházás helyszínét a múlt ősszel magyar újságírók is felkereshették. A Világgazdaság akkori cikke szerint az ITER-ben a tervek szerint először 2025-ben hoznak létre plazmát – az anyag negyedik halmazállapotát –, hőt pedig 2035-től állítanak elő két plazmaállapotú hidrogénizotóp, a deutérium és a trícium héliummá egyesítésével. (Plazmaállapotú a villámlás, az északi fény is.) A fúziós energia előállításakor nem keletkezik a környezetre káros anyag. Ám még sok a kihívás: ilyen a fúzióhoz szükséges, százötvenmillió Celsius-fokos hőmérséklet vagy a plazmát körülvevő elektromágnesesség előállítása, továbbá a plazma fenntartása és a reakció során keletkező neutronok befogása. „A plazma előállítása és a kísérleti hőtermelés beindítása között azért van szükség mintegy tíz évre, mert hosszú lesz az összeszerelési fázis, és ki kell próbálni nukleárisnak még nem számító, energiatermelés előtti plazmaállapotokat is. Az ITER feltehetően csak ezek sikere után kér engedélyt a folyamat tríciummal való megismétlésére” – magyarázta akkor a Világgazdaságnak Bede Ottó, az ITER egyik mérnöke.

Az ITER-re 20 milliárd eurót költöttek eddig, de ebben számos olyan teszt- és mérőberendezés költsége is szerepel, amelyekre a sokkal egyszerűbb termelőreaktorban nem lesz szükség. Egy fúziós reaktornál – radioaktív hulladék híján – nem kell a százezer éven át tartó tárolásra sem költeni.

A fúzió

150

millió Celsius-fokos hőmérsékleten történik