Megjelent az Országgyűlés honlapján az a törvényjavaslat, amely az orvosok béremelését és a büntető törvénykönyvnek a paraszolvencia megszüntetéséhez szükséges módosítását is tartalmazza. Orbán Viktor miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által előterjesztett, soha korábban nem látott méretű béremelésről szóló javaslatot, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodás született.
A tegnap megjelent előterjesztés szerint három lépcsőben valósul meg az orvosok béremelése. A törvényjavaslatban az áll, hogy az illetményemelés az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre vonatkozik. Eszerint 2021-ben egy kezdő orvos alapbére 481 486 forint, egy tapasztalt orvosé, aki több mint negyven éve praktizál 1 666 040 forint lesz. Egy rezidens alapbére 2022 januárjától 619 053 forint, egy negyven éve dolgozó orvosé pedig 2 142 051 forint lehet, 2023-ban pedig 687 837 forintról indul a rezidensek alapbére és 2 380 057 forintról a több mint negyven éve orvosként dolgozó egészségügyi alkalmazottaké. Ahogyan azt a miniszterelnök jelezte, a béremelés valóban „orrnehéz” lesz, ugyanis 2021-ben várható a nagyobb méretű emelés, 2022-ben újabb 28,5 százalékkal, 2023-ban pedig 11,1 százalékkal emelkedik az orvosok alapbére.
A javaslat meghatározza az összeférhetetlenségi szabályokat is
– erről Kincses Gyula, a MOK elnöke is beszélt a hét végén. Jelezte: fontos a magán- és a közellátás szétválasztása, rendezni kell azt a visszásságot, hogy a közintézmények orvosai a magánszektorban is dolgoznak. A törvénytervezet szerint az orvosok a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével vállalhatnak munkát a magánellátásban. A javaslat szerint büntethető lesz az is, aki adja, és az is, aki elfogadja a hálapénzt.
A MOK elnöksége áttanulmányozta a tervezetet, de leszögezte, hogy a szöveg bonyolultsága miatt ezt csak részleges eredménnyel tehette meg. Azt azonban kinyilvánították, hogy a tervezet bértáblával kapcsolatos része így nem fogadható el számukra.
Azzal egyetértenek, hogy az alapellátásban működőket nem kell kötelezően a törvény hatálya alá venni, de számukra is – e törvény elfogadásával párhuzamosan – szükséges a hasonló jövedelem biztosításának ígérete. A MOK egyetért a differenciált minősítéssel, de miután Orbán Viktor miniszterelnök a MOK bértábláját mint alapbért fogadta el, az ettől való lefelé eltérés ellentétes a megegyezéssel – írják.A bértáblában a lefelé való differenciálás, valamint a képesítésbeli különbségek kezeletlensége elfogadhatatlan számukra.
A koronavírus-járvány felülírta az egészségügyi szakdolgozók 2016-ban elkezdett bérfelzárkóztatási programját, ezért az ápolók az orvosi bérek emeléséhez illeszkedő és nagyságrendű bérrendezést tartanak szükségesnek – közölte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). A betegágyak mellett 55 ezren dolgoznak, a kamara azt szeretné elérni, hogy a további bértárgyalások kiindulási alapja az egészségügyi szakdolgozók 2020. november 1-jétől érvényes illetmény- és bértáblája legyen, novembertől ugyanis 20 százalékkal emelkedik az ápolók bére. Azt írták, hogy az orvosbérek emelkedéséhez illeszkedő, 1,9-es szorzójú bérrendezést szeretnének elérni. Kérésük, hogy 2021-ben is minimum 50 százalék legyen a szakdolgozói béremelés – ez jelenleg nincs betervezve –, továbbá folytatódjon 2022-ben és 2023-ban is, az orvosi bérrendezés ütemezésével és mértékével megegyezően.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.