Várhatóan többen választják a vonatozást
A koronavírus-járvány második hulláma alatt a turisták továbbra is a belföldi destinációkat részesítik előnyben, ami a későbbiekben a vasúti közlekedés fellendüléséhez vezethet. A pandémia hatására nőhet a repüléstől való félelem, emellett kockázatot jelentenek az ideiglenes határlezárások – ez mind amellett szóló érv, hogy az eddiginél többen választják majd a vonatközlekedést. Ráadásul ez a légi közlekedéshez képest jóval környezetkímélőbb alternatíva, de ha a várakozások beigazolódnak, a légi közlekedés nemzetközi vezető szerepe nem kerül veszélybe – derül ki a GlobalData felméréséből.
A pandémia hatására a légi közlekedési szektorban az egy fizető utasra eső kilométer (RPK) globálisan 60-70 százalékkal fog idén visszaesni a tavalyihoz képest az S&P Global jelentése szerint. Ez negatív rekord, hiszen még a szeptember 11-i merényletet követő hat hónapban sem zuhant ekkorát globálisan a szektor egyik legfontosabb mutatója – akkor 12 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A piackutató 2021-ben a légi forgalom 30-40 százalékos visszaesésére számít, a tavalyi értékekhez 2024-re térhet vissza a szektor.
A vasúti közlekedésben részt vevők száma az S&P Global előrejelzése szerint szerényebb mértékben csökken idén: 45-60 százalékos lehet az esés az év végéig, igaz, korábban az elemzők csak 35 százalékos visszaesésre számítottak. A tavalyi szintre legkorábban 2023-ban kapaszkodhat vissza a vasúti személyforgalom. A nemzetközi turizmusban tavaly még egyértelműen a repülést részesítették előnyben az emberek: 2019-ben 41 millió utat tettek meg vasúton, míg repülővel ennek majdnem a hússzorosát, 735 milliót. A belföldi destinációk esetében a trend már évek óta megfordult: míg tavaly vonattal 2,1 milliárd utat tettek meg, alig egymilliárd alkalommal választották a repülést országhatárokon belül.
Sőt, a belföldi közlekedésben a pandémia hatására a vonatozás népszerűsége tovább nőhet. A GlobalData felmérése szerint sokan környezettudatosabbak lettek a járvány kitörése óta: a válaszadók 48 százalékának az ökológiai lábnyom csökkentése még fontosabbá vált az elmúlt időben, 37 százalékuk számára pedig változatlanul fontos a klímavédelem.
Ráadásul az elmúlt időszakban a lezárások miatt egyre többen igyekeznek tudatosan választani a különféle utazási alternatívák közül. A „repülési szégyen” (flygskam) mozgalom Európában már a pandémia előtt megjelent, ez azokat kritizálja, akik a repülés környezetszennyező hatásait figyelmen kívül hagyják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.