Várhatóan többen választják a vonatozást
A koronavírus-járvány második hulláma alatt a turisták továbbra is a belföldi destinációkat részesítik előnyben, ami a későbbiekben a vasúti közlekedés fellendüléséhez vezethet. A pandémia hatására nőhet a repüléstől való félelem, emellett kockázatot jelentenek az ideiglenes határlezárások – ez mind amellett szóló érv, hogy az eddiginél többen választják majd a vonatközlekedést. Ráadásul ez a légi közlekedéshez képest jóval környezetkímélőbb alternatíva, de ha a várakozások beigazolódnak, a légi közlekedés nemzetközi vezető szerepe nem kerül veszélybe – derül ki a GlobalData felméréséből.
A pandémia hatására a légi közlekedési szektorban az egy fizető utasra eső kilométer (RPK) globálisan 60-70 százalékkal fog idén visszaesni a tavalyihoz képest az S&P Global jelentése szerint. Ez negatív rekord, hiszen még a szeptember 11-i merényletet követő hat hónapban sem zuhant ekkorát globálisan a szektor egyik legfontosabb mutatója – akkor 12 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A piackutató 2021-ben a légi forgalom 30-40 százalékos visszaesésére számít, a tavalyi értékekhez 2024-re térhet vissza a szektor.
A vasúti közlekedésben részt vevők száma az S&P Global előrejelzése szerint szerényebb mértékben csökken idén: 45-60 százalékos lehet az esés az év végéig, igaz, korábban az elemzők csak 35 százalékos visszaesésre számítottak. A tavalyi szintre legkorábban 2023-ban kapaszkodhat vissza a vasúti személyforgalom. A nemzetközi turizmusban tavaly még egyértelműen a repülést részesítették előnyben az emberek: 2019-ben 41 millió utat tettek meg vasúton, míg repülővel ennek majdnem a hússzorosát, 735 milliót. A belföldi destinációk esetében a trend már évek óta megfordult: míg tavaly vonattal 2,1 milliárd utat tettek meg, alig egymilliárd alkalommal választották a repülést országhatárokon belül.
Sőt, a belföldi közlekedésben a pandémia hatására a vonatozás népszerűsége tovább nőhet. A GlobalData felmérése szerint sokan környezettudatosabbak lettek a járvány kitörése óta: a válaszadók 48 százalékának az ökológiai lábnyom csökkentése még fontosabbá vált az elmúlt időben, 37 százalékuk számára pedig változatlanul fontos a klímavédelem.
Ráadásul az elmúlt időszakban a lezárások miatt egyre többen igyekeznek tudatosan választani a különféle utazási alternatívák közül. A „repülési szégyen” (flygskam) mozgalom Európában már a pandémia előtt megjelent, ez azokat kritizálja, akik a repülés környezetszennyező hatásait figyelmen kívül hagyják.
