Tovább tart a fuvarozás a Brexit után

A Brexit egyik legproblémásabb kérdése az áruszállítás – emeli ki összeállításában a Trans-Sped annak kapcsán, hogy január elsejétől jogi, adózási és kereskedelmi szempontból is harmadik országnak minősül az Egyesült Királyság az áruforgalom szempontjából. Borítékolható, hogy ekkortól jelentősen megnőnek az uniós vevőket érintő szállítási idők a plusz vámkezelési kötelezettség miatt, sőt, a határátkelés is hosszabb és nehezebb lesz a közúti szállítók számára. Mivel Nagy-Britannia és az Európai Unió között fizikai határátlépés közúti forgalomban csak komppal vagy a Csatorna-alagúton keresztül történhet, belátható, hogy a szállítmányok fizikai határellenőrzésének uniós bevezetésével egy igen kis áteresztőképességű, szűk keresztmetszet jön létre. Emiatt a brit kilépő oldalon hatalmas torlódásokra és többnapos várakozásra számítanak.

Bár mind a két érintett fél hónapok óta készül a változásra, az uniós országok zöme csak a meglévő, de a brit forgalomban eddig értelemszerűen nem használt határrendszereit fejlesztette – magyarázza a Trans-Sped. Ez a rendszer az adott szállítóeszközt csak akkor engedi be zökkenőmentesen az unióba, ha a rajta lévő összes küldemény már a brit oldalról történő induláskor „vámszempontból rendezett” az uniós szabályok értelmében. Ám a Brexit miatt ez csak akkor gyorsítja fel az áruk belépését, ha az előzetes árunyilatkozatot a határátlépés országában tették meg és fogadták el. Ez azonban a magyar gazdálkodók esetében nem tűnik általánosan járhatónak, mert a konstrukció inkább bonyolítaná a vámfeladatokat. A könnyített és gyors belépés záloga a Trans-Sped szerint valószínűleg a brit oldalon indított árutovábbítási eljárás lehet, amely a TIR és az ATA eljárásokra is kiterjed.

Az új határrendszer megfelelő működéséhez szükséges adatokat az illetékes belépési hely szerinti vámhatóságnak az említett rendszereken keresztül időben és a megfelelő formátumban meg kell kapnia. Alapvetően a fuvaros, a szállítmányozó feladata, hogy a kompra, Csatorna-alagútba belépés előtt ezen összegyűjtött okmányokat elektronikusan összerendezze, hozzárendelje a rendszámhoz, és feltöltse a rendszerbe. Ha ez nem történik meg rendben, a fuvarosnak hosszabb várakozásra kell számítania.

Mivel a britek sem szeretnék, hogy a kompra váró kamionok sora ellehetetlenítse a közúti forgalmat – elsősorban a határforgalomban leginkább érintett Kent megyében –, ők is kifejlesztettek egy, a fentiekhez hasonló logikájú informatikai rendszert. Ez csak akkor engedi be az unióba tartó tehergépjárműveket a megyébe, ha rendelkeznek az uniós belépéshez szükséges vámdokumentumokkal. Ez logikailag még előbbre hozza a határátlépéshez szükséges vámintézkedéseket.

Habár a fenti rendszerekben szükségszerűen a fuvarosnak, a szállítmányozónak kell adatot küldenie, elsősorban az eladónak és a vevőnek állhatnak a rendelkezésére a dokumentumok, és ők folytathatják le a kérdéses vámeljárásokat. Ezért elkerülhetetlen, hogy a három érintett fél megossza a szállítással kapcsolatos információit, előzőleg azonban megállapodjanak, hogy közülük ki melyik feladatért felel.

A magyar–brit külkereskedelmi forgalom

5,3

milliárd eurót tett ki

2019-ben