Az agrárium lehet a magyar gazdaság motorja
A korábbi Szent István Egyetem február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven működik tovább, a hatékonyabb és magasabb színvonalú oktatás érdekében pedig alapítványi működési modellre vált. Az agráregyetem működéséért felelős alapítványt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány öttagú kuratóriuma irányítja, amelynek elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, tagjai Nagy István agrárminiszter, Horn Péter rector emeritus, az MTA rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
„Az agrárium jelentőségét sokan alábecsülik a gazdaságon belül, pedig a szektor súlya a magyarországi GDP-ben meghaladja a 10 százalékot is” – mondta Csányi Sándor az egyetem átalakulásáról tartott online sajtótájékoztatón. Hozzátette: jelenleg több mint 15 ezer hallgatója van az integrált intézménynek, a MATE-n több mint 50 telephelyen zajlik oktatás, az átalakulással létrejött Közép-Európa legnagyobb agráregyeteme. Cél, hogy a MATE Magyarország, a térség, majd a világ egyik legjobb egyeteme legyen. Több mint két éven át dolgoztak az egyetem átalakításán, ennek során több agrárszakember és a Boston Consulting is adott tanácsokat – mondta Csányi Sándor, hozzátéve, hogy a hallgatói önkormányzat részéről nem kaptak semmilyen negatív észrevételt.
A kuratórium elnöke az egyetem finanszírozásáról elmondta: 35 milliárd forintból gazdálkodott a korábbi Szent István Egyetem, az alapítvány mínuszosan vette át az intézményt, de az állam 3,6 milliárd forintot biztosított a konszolidációra. Szerinte a hazai felsőoktatás 35 százalékkal alulfinanszírozott, és abban reménykedik, hogy az új működési modellel legalább 35 százalékkal több forrásból gazdálkodhat a MATE. Olyan szakembereket kell képezni, akik képesek gyors technológiai váltásokra, ezáltal a vidéki értelmiség bástyái lehetnek – tette hozzá Csányi Sándor.
„Az új integrált egyetem a magyar mezőgazdaság és a vidék megújulásának a záloga” – mondta Nagy István agrárminiszter. Az agrár-felsőoktatás reformja kapcsán multidiszciplináris ismeretekre van szükség a szektorban – hangsúlyozta. 2019-ben 11 egyetem 18 karán volt agrárképzés, az integrációval létrejövő új intézmény jól szervezett, átlátható lesz, és garantált a hatékonyabb és gazdaságosabb működés is. Az új működési modell nagyobb mozgásteret biztosít az egyetem számára, rugalmasabban alakíthatják a képzéseket a munkaerőpiaci elvárásokhoz is – mondta az agrárminiszter. A MATE nagyobb hangsúlyt helyez majd a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra is – erről Bedő Zoltán beszélt, aki hozzátette: a versenyképes agrárgazdaságnak ez fontos eleme. „Minden gazdasági sikertörténet az oktatással kezdődik” – hangsúlyozta Lázár János, aki szerint a járműipar mellett a 21. században az agrárium lehet a magyar gazdaság másik motorja.
A hallgatói létszámmal kapcsolatban Gyuricza Csaba, a MATE megbízott rektora megjegyezte, nem fog változni az államilag finanszírozott helyek száma, viszont növelni szeretnék az összlétszámon belül a külföldi hallgatók arányát, amely jelenleg 13 százalék. Az oktatók számára rugalmasabb működést és versenyképesebb jövedelmet tesz lehetővé az alapítványi forma – jelentette ki.
