Mérföldkő a V0-s vasútról szóló kormányhatározat

B. Horváth Lilla | Elkészülhet a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal, a V0-s megvalósíthatósági tanulmánya egy új kormányhatározat szerint, a munkára az idén és jövőre együttesen 2,45 milliárd forint használható fel – derül ki egy kormányhatározatból. Indul a versenyképes vasúti infrastruktúrát elősegítő program is, amelynek a 2020–2021-es feladatai­ra 20 milliárd forint fordítható.

„A V0-sról szóló határozat mérföldkő a vasúti árufuvarozás közép- és hosszú távú jövője szempontjából. A projekt révén áttekinthető, hogy milyen infrastruktúra, forgalomszervezési, szabályozási és más feladatok teljesítésével érhetjük el az európai uniós klímacélokat, és hogyan válhat a vasút valóban a gazdaság gerincévé” – válaszolt a Világgazdaság megkeresésére Hódosi Lajos, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója. A szakember magyarázata szerint a hazai vasúthálózat kapacitása a mai igényeknek többé-kevésbé megfelel, de a 2030-ig, illetve a 2050-ig szükséges teendők kijelöléséhez ismerni kell az igények majdani alakulását. A személyforgalom főként az elővárosban és a minőségi távolsági forgalomban növekedhet, e téren egyébként is jócskán elmaradtunk a fejlett országoktól. Az elővárosban a 30, de inkább a 15 perces vonatkövetés az általános elvárás, míg a távolságiban a legalább 60 (30) perces. Az uniós környezetvédelmi szempontok miatt a vasúti tranzitnak minimum 30-50 százalékkal kellene nőnie, enélkül megmarad a kiegészítő szerepe.

Az 1980-as évek évi 120-130 millió tonnája után tavaly csak 53 millió tonna árut továbbítottak a hazai vasúton. Hódosi Lajos emlékeztet, hogy miközben a személyszállító vonatok száma nőtt, a tehervonatoké nagymértékben csökkent, leépült az árufuvarozást kiszolgáló infrastruktúra, a hálózatot lefedő rendezőpályaudvar-rendszert pedig felszámolták. Az elmúlt harminc év fejlesztései is elsősorban a személyszállításra fókuszáltak, legtöbbször a teherszállítás kárára.

A 2030-ra évi csaknem 67 millió árutonnás, 2050-re pedig évi mintegy 104 millió árutonnás forgalom csak összehangolt fejlesztésekkel lesz lebonyolítható. Várhatóan főként a nemzetközi, azon belül is a tranzitforgalom nő nagyobb mértékben, de az intermodális szállítás aránya is 40 százalékra emelkedhet a mai 10-ről. A fejlesztések tervezésekor kiemelt figyelmet érdemel a különböző projektek szinergiáinak kihasználása, ilyen például a Budapestet Varsóval összekötő nagy sebességű gyorsvasút teherfuvarozásra gyakorolt hatása.

A V0-sra szükség lesz a várhatóan évi 104 millió tonnás teherforgalom leközlekedtetéséhez. A 2030-ra megcélzott, 15 millió tonnányi többletfuvar teljesítéséhez is meg kell kezdeni egyes forgalomszervezési, piacszabályozási, járműfejlesztési, automatizációs, digitalizációs és infrastruktúra-fejlesztéseket, összhangban a későbbi V0-ssal. Ebben kulcsfontosságú szerepe van a 20 milliárd forinttal induló, versenyképes vasúti infrastruktúrát elősegítő programnak, a későbbiekben pedig mindenekelőtt a lassújelek felszámolásával kell majd folytatódnia a személy- és áruszállítás szempontjából fontos vonalszakaszokon.