Doppingként hat az állami segítség

Mintegy 640 ezer család vehet részt a januárban elindított, akár hárommillió forint állami támogatás lehívásának lehetőségét nyújtó programban – derült ki a GKI és a Masterplast januári közös reprezentatív online felméréséből. A maximális támogatási összeg felvételére a biztosan vagy nagy valószínűséggel felújítást tervezők szűk harmada készül, míg 25-25 százalékuk legfeljebb két- vagy egymillió forintnyi támogatást szeretne felhasználni.

A fennmaradó 18 százalék még nem tudja vagy nem akarja megmondani, hogy mekkora támogatást igényel majd – állapították meg a kutatásban, amelyben az új Otthonfelújítási program várható keresletélénkítő hatását vizsgálták. Az állami program, amelybe a következő két évben a legfeljebb hatmillió forintba kerülő felújítások számlával igazolt költségének 50 százalékát térítik meg, a gyermekes családokat hivatott segíteni. Célközönsége hatalmas, Magyarországon ugyanis 1,15 millió olyan egy- és kétszülős család van, ahol 18 év alatti gyerek él, és még további 250 ezer olyan háztartás, ahol az egyik vagy másik szülő a 25 év alatti gyerekével él együtt. A programba ugyanis bekerültek a 18 éven felüli, de legfeljebb 25 éves gyerekükkel együtt élő szülők is.

A GKI és a Masterplast felmérésének eredménye szerint az összes háztartás 7 százaléka, azaz 290 ezer biztosan, további 17 százaléka pedig valószínűleg élni fog a felújítási tervek megvalósítását segítő program nyújtotta lehetőségekkel a következő két esztendőben. Az Otthonfelújítási program ingyenmilliókat jelent számukra, de nagy kérdés, hogyan fogja kiszolgálni az építési szektor ezeket az óriási igényeket, hiszen a kedvezményes áfakulcs visszatérése a lakásépítéseket is felpörgetheti. A tavaly októberben bejelentett program sokak érdeklődését kiváltotta. A támogatás felvételének konkrét szabályait ugyan feltehetőleg nem mindenki ismeri, de a lelkesedés óriási – jelezte a GKI.

A tapasztalatok szerint azok, akik a „valószínűleg élni fog a támogatással” válaszlehetőséget választották, inkább csak érdeklődnek, fontolgatják a lehetőségeket. Sokan, szembesülve a támogatás igénybevételi szabályaiban rejlő buktatókkal (a kivitelezők várhatóan megemelt áraival meg az építőipari kapacitáshiánnyal), le fognak mondani a tervezett korszerűsítésről, vagy legalábbis későbbre halaszthatják – prognosztizálják a szakértők. Reálisan e szándékok nagyjából fele valósulhat meg. A teljes sokaságra vetítve azonban így is mintegy 350 ezer családról van szó. Összesen tehát a következő két évben az Otthonfelújítási program mintegy 640 ezer családot érinthet, bár a járvány miatt a személyes interjúk helyébe ismét az online felmérés került, amely feltehetőleg kissé felülreprezentálja a jobb módú rétegeket. Összehasonlításként, 2020-ban alig 180 ezer lakást újítottak fel, tehát a program iránti érdeklődés tényleg hatalmas a GKI összegzése szerint.

Az állami támogatás iránt leginkább a 40–49 év közötti családfővel rendelkező háztartások érdeklődnek, ezek körében 16 százalék a biztos részvételt jelzők aránya. A 18–29 év közötti háztartásfővel rendelkező családok egytizede készül a programban való biztos részvételre, a 30–39 évesek tervei megfelelnek a mintaátlagnak. Az 50 és különösen a 60 év felettieket e támogatás nagyrészt hidegen hagyja. A jövedelmi helyzet és a biztosan tervezett támogatásfelvétel aránya szoros összefüggést mutat: a legalacsonyabb két jövedelmi decilisbe tartozók 3 százaléka tervez támogatást felvenni, a legmagasabb két decilisbe tartozók körében ez az arány 14 százalékos. Ez nem meglepő, a konstrukció lényegéből adódóan várható volt a magasabb jövedelmű családok részvételének túlsúlya.

A tehetősebbek lényegesen nagyobb állami támogatás felvételét tervezik, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. A két legfelső jövedelmi decilishez tartozók csaknem fele kérné a maximális összeget, míg a legalsó két decilisbe tartozók körében az arány mindössze 8 százalék. A középkorúak (40–49 évesek) élnének a legmagasabb összegű támogatással, az ennél fiatalabbak jóval kisebb összegekkel is beérnék. A közép-magyarországi, valamint a közép- és nyugat-dunántúli régióban magasabb összegű támogatás felvételét tervezik, mint a keleti és déli régiókban.

Leginkább a községekben és a kisebb városokban lakók fantáziáját mozgatta meg az Otthonfelújítási programban való részvétel, körükben 9-9 százalék számít biztos részvételre, míg a nagyvárosiak körében ez az arány 5 százalék.

A családiház- és a panellakás-tulajdonosok ugyancsak 9-9 százaléka mondta magát biztos résztvevőnek, míg a tégla építésű társasházi lakások lakói körében ugyanez az arány alig 3 százalék.