Erős lehet a szembeszél a Wizz Airnek

Egyelőre nagy az optimizmus azzal kapcsolatban, hogy a felgyülemlett kereslet milyen pozitív hatást gyakorolhat a légitársaságok fundamentumaira. Ugyanakkor számos aggasztó jel van, amely miatt nem egyértelmű, hogy a kereslet hirtelen növekedésével, visszapattanásával a vállalati profitok is emelkedni fognak-e.

Így látjuk ezt a Wizz Air esetében is, amely felülteljesítette szektortársait 2019 vége óta. Az európai légi közlekedés talpra állása napi rendszerességgel felmerülő téma. Nemcsak a légitársaságok, hanem az utasok is feszülten várják, hogy mikor tudnak zavartalanul, korlátozások nélkül repülni. Bár az igény megvan az utazásra, és nagy boomra számíthatunk, a régió, beleértve hazánkat is, hosszú távon nagy áremelkedéssel nézhet szembe, de ez nem feltétlenül okoz jelentős profitbővülést.

Jelenleg négy fő kockázatot lehet azonosítani. Az olajár számottevően emelkedett az elmúlt egy évben, és a nagy befektetési bankok javarészt a kurzus stabilizálódásával vagy további drágulással számolnak. A másik, kevésbé triviális ok az európai szén-dioxid-kvóta árának meredek emelkedése, amely a 2019 végi szintről majdnem megduplázódott. Bár a Wizz Air a legalacsonyabb egy utaskilométerre jutó kibocsátás mellett működik az EU-ban, ennek ellenére a kevésbé kompetitív kelet-európai piacon nehezebben érvényesítheti ebből fakadó versenyelőnyét, mint a kisebb bevételt generáló nyugati piacokon. Harmadrészt látunk egy, csak a Wizz Airre jellemző kockázatot. Mivel a kelet-közép-európai devizák erősen leértékelődtek 2019 óta, önmagában emiatt is lehet számítani jegyáremelésekre, mivel a költségek tetemes része dollárban és euróban keletkezik.

A százmilliós kérdés, hogy ezt ki fizeti majd meg. Ezért negyedik kockázatként azt jelöljük meg, hogy a drágulásból fakadóan a Wizz Air utazóbázisának gerincét adó ingázó utasok a jövőben esetlegesen ritkíthatják utazásaikat. Ezzel pedig aligha számol a piac.