Kisebb hitelkiáramlás Kínában

Kína tavaly az egyetlen olyan nagyobb ország volt a világon, ahol a gazdaság a járvány ellenére is növekedett. Ebben persze szerepet játszott az is, hogy a Covid–19 ugyan Kínából indult, de a rendkívül szigorú intézkedésekkel elsőként tudták visszaszorítani a járványt, így hamarabb kezdődött a kilábalás is. Egy évvel később, amikor a világ nagy gazdasági régiói-ban teljes gőzzel dübörögnek az élénkítőcsomagok, Kína már levette a lábát a gázpedálról, és mintha fékezni próbálna.

Az erősen központosított kínai gazdaságban a gazdaságpolitika több éve a pénzügyi stabilitás fenntartásáról és a megfelelő gazdasági növekedés elérésének koordinálásáról szól. A kettő azért kapcsolódik ilyen szorosan össze, mert a hitelezés a hatalom fő eszköze a növekedés befolyásolására. A regionális szinten helyenként erősen túlfűtött ingatlanszektorban az év elejétől számtalan adminisztratív intézkedést hoztak a hitelezés visszafogására. A központi hatalom elhatározta, hogy nem feltétlenül segít az állami tulajdonú vállalatoknak adósságaik visszafizetésében, így próbálva prudensebb működésre, mérsékeltebb eladósodásra rávenni a szektort. A teljes hitelkiáramlást tekintve az is látszik, hogy a tavalyi gyors felfutás után idén erős fékeződés kezdődött. Az erősen ciklikus hitelezés esetében ilyen lassításra utoljára 2015-ben és 2018 második felében volt példa. Mindkét alkalommal erősek voltak a globális hatások, a kínai hitelezési aktivitás nagy lassulást hozott globális szinten. A korábbi lassulásokkal ellentétben most azonban azt látjuk, hogy a fejlett világban példátlan gazdasági élénkítés folyik, így valószínűbb, hogy a kínai motor lassulásának mérsékelt globális hatásai lesznek. Kínában a múlt héten publikálták az első negyedéves GDP-adatokat, a 0,6 százalékos eredmény igen gyenge. Könnyen lehet, hogy a gazdaságnövekedés üteme idén az USA-ban erősebb lesz, mint Kínában.