Csaknem 2600 milliárd forint áll a kisebb hazai vállalatok rendelkezésére a talpra álláshoz

K. M. I. | A jelenlegi helyzetben az egyik legnagyobb kérdés, hogy a magyar munkavállalók és a munkáltatók hogyan tudnak az ország gazdasági újraindításából profitálni – erre György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára adott választ előadásában. Mint ismertette, megújították a vállalkozásfejlesztés eszköztárát, és ennek köszönhetően annyi vállalkozást tud majd elérni a tárca a következő másfél évben, mint amennyit a teljes magyar fejlesztési politika tudott megszólítani az elmúlt harminc évben. Elmondása szerint ezt úgy képesek elérni, hogy megkérdezték a vállalkozókat, mire lenne szükségük cégük fejlesztéséhez, a válasz pedig az volt, hogy gyorsaságra, likviditásra és ütemezettségre van szükség. Erre válaszul a pályázatok átfutási ideje 45–60 napra rövidült, ami a gyorsaságon felül likviditás terén is segíti a cégeket, továbbá a megítélt támogatás teljes összegét előre megkaphatják, és a felhasználáshoz igénybe vehetik a Széchenyi-kártya-programot.

A különböző támogatási programokat ütemezetten jelentetik majd meg. Vállalkozásfejlesztésre az idén 587 milliárd forint forrás jut, a napokban jelenik meg az első kiírás. Ehhez további 2000 milliárd forintnyi államilag támogatott hitelt is igényelhetnek a vállalkozások, és olyan szolgáltatások is a rendelkezésükre állnak, amelyek abban segítik őket, hogy a forrásokat a legjobban tudják felhasználni – emelte ki György László.

Minden vállalkozáshoz csatlakozik a vállalkozói információs portál, a Vali.hu, amely 500 ezer magyar kkv-nak tud segíteni abban, hogy összegyűjti számára a vállalkozásra szabott fejlesztési lehetőségeket, támogatott hiteleket, támogatásokat, hitelgaranciákat, képzési lehetőségeket stb. A fejlesztések jelentősége felértékelődött, aki ugyanis nem kezd el digitalizálni, öt éven belül behozhatatlanul és végérvényesen lemarad.

Segített a kamara a több százmilliárd forint

összértékű hitelszerződések megkötésében

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint szükség lesz a magyar munkaerőpiacon a minimálbér emelésére, részben, mert mintegy 500 ezer magyar munkavállaló már külföldön dolgozik, másrészt a minimálbér szintjét tekintve nemcsak a nyugat-európai országoktól, de a környező államoktól is le vagyunk maradva. Jelezte, hogy a kamarai javaslatok közül nagy port kavart az iparűzési adóra vonatkozó indítvány. Az iparűzési adónak a kis- és középvállalkozói szektorban megvalósuló 50 százalékos csökkentése jelentős összeget hagy a vállalkozásoknál. Javaslatukra a helyi adók mértékét befagyasztották, a vendéglátás áfája a célzott házhoz szállítás esetén 5 százalékra csökkent, a munkahelymegtartás biztosítására a bérkompenzáció folyamatosan rendelkezésre állt. A hitelezés terén a kamara mintegy 650 milliárd forint szerződéskötést segített, ennek során több mint 40 ezer hiteligénylést nyújtottak be, és mintegy 30 ezer hitelügylet esetében megkötötték a szerződést. A Széchenyi-kártya-programban a 2002-es indulástól máig 340 ezer hitelügylet jött létre, a megkötött szerződések összege elérte a 3300 milliárd forintot. | T. B.