Megbukott a budapesti modell

A belföldi turizmus nagyon erős lesz ezen a nyáron is, a nagy kérdés, hogy mi lesz a nemzetközi turizmussal – mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Világgazdaság konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. Szerinte van esély arra, hogy 2023-ra elérje a vendéglátás a járvány előtti teljesítményét. Biztatónak tartotta a jeleket Gianni Annoni étterem-tulajdonos is, de közölte: jelek voltak tavaly nyáron is. Úgy látja, hogy pszichés károkat is okozott az elmúlt egy év. A budapesti turizmusról úgy vélekedett, hogy a Lánchíd felújítása sem tesz jót neki. „A fény ott van, reménykedünk, talán szeptemberben már többet tudunk” – tette hozzá.

„A Balaton megtelt, ki lehet rá tenni a táblát” – jelentette ki Szári Zsolt balatoni miniszteri biztos. Hangsúlyozta, hogy rengeteg még a tennivaló. Még mindig főként a július–augusztusi időszak a főszezon, négy évszakossá kell válnia a Balatonnak. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ezt tovább fokozni már nem lehet, sokkal több turistát már nem tud elviselni a tó, mivel az már jelentős ökológiai lábnyomot hagyna az élővilágában. A miniszteri biztos azt is jelezte, hogy még ebben a hónapban megkaphatja az uniós oltalmat a balatoni hal.

Flesch Tamás a főváros turizmusára rátérve arról beszélt, hogy a vidékiek többsége nem szeret Budapestre utazni. Mivel kis ország vagyunk, nem maradnak itt a vidéken élők, egy nagy sportesemény után inkább hazamennek. Épp ezért olyan programokra lenne szükség, mint például a Liget-projekt, amelyet kombinálni lehetne más eseményekkel. A szállodaszövetség vezetője az idei foglalások alapján a topdesztinációk között említette Hévízt, Egert és Balatonfüredet. Mint rámutatott, újdonság, hogy egyre többen keresik az aktív kikapcsolódás lehetőségét. Méltatta a SZÉP-kártya szerepét, jelen pillanatban is közel 160 milliárd forint van a zsebekben, amit most szabadon elkölthetnek a kártyatulajdonosok.

Gianni Annoni az ágazat problémái között említette a magas bérleti díjakat, sokan emiatt nem tudnak kinyitni. „Picit több becsületet kellene kapniuk a vendéglátóknak” – fogalmazott.

A szektor jövőjével kapcsolatban Flesch Tamás úgy vélekedett, hogy hamarosan ismét a munkaerő megtalálása lesz a legnagyobb probléma. Hangsúlyozta, hogy sok minden meg fog változni, egy dolog viszont biztosan nem, hogy az emberek szeretnek utazni. „Nincs kizárva, hogy egy év múlva, amikor megint a Világgazdaság konferenciáján beszélgetünk, ismét annyi turista lesz, mint a járvány előtt. Azonban megtanultuk az elmúlt egy évben, hogy a jövőben csak az tud majd talpon maradni, aki képes alkalmazkodni a körülményekhez” – mondta Flesch Tamás.

A konferencián Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója úgy vélte, hogy az idegenforgalommal Budapesten van a legnagyobb probléma, ugyanis 2019-ben a turisták 93 százaléka külföldről érkezett. Nincs még egy európai főváros, ahol ilyen magas a külföldiek aránya, Bécsben 80, Londonban és Párizsban 60 százalék körüli. A szakember szerint a budapesti modell megbukott, paradigmaváltásra van szükség, nem lehet fenntartani a kizárólag külföldi turistákra épülő rendszert. Miközben a vidéki szálláshelyek a reneszánszukat élték tavaly nyáron, a budapesti szállodák kongtak az ürességtől.

Ötvenmilliárd forintból fejleszt a Hunguest Hotels

Az országon belül jókora az aránytalanság a turizmusban – emelte ki Détári-Szabó Ádám, a Hunguest Hotels vezérigazgatója és az Opus Global turisztikai divíziójának vezetője. Ismertette, hogy tavaly új célcsoportokat nyert meg a szektor, és csökkent

a belföldi kereslet Balaton-orientációja. A koronavírus első hullámának idején hét nagy kapacitású szállodájának felújítását indította el a Hunguest, az összesen tizennégy szállodát érintő program 50 milliárd forintba kerül. Ennek harmadát a Kisfaludy-programból, kétharmadát pedig önerőből finanszírozzák majd. | vg