A javuló marzsok sem mentik meg az OMV-t
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz OMV finomítói marzsa a második negyedévi hordónkénti 3,18 dollárról 5,46-ra nőtt a szeptemberrel zárult három hónapban, ez majdnem 72 százalékos bővülés – derült ki az osztrák olajvállalat működési eredményeit részletező beszámolóból. Éves összevetésben már kevésbé kedvezők a finomítói marzsok, a friss adat 4 százalékkal marad el a tavalyi bázisidőszak 5,69 dolláros mutatójától. Az OMV a petrolkémiai árrést is növelni tudta, 441 eurós tonnánkénti szintet ért el, ami 3 százalékos növekedés éves alapon. A cég árfolyama az adatokra 1,7 százalékos eséssel reagált.
Az olajipari társaság eredményességét alapvetően meghatározó finomítói árrések ismeretében Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője érdeklődésünkre elmondta, hogy a javuló marzsok sem kompenzálják teljesen az OMV gyengébb üzleti teljesítményét. A harmadik negyedév részletes gazdálkodási adatait október 30-án közli az OMV, ám a főbb sorokon az előző negyedéveknél gyengébb számokkal lehet kalkulálni, mivel a kitermelési volumenek csökkentek, valamint nagyobb mértékben estek a világpiaci olaj- és gázárak is, ami szintén nem segítette az üzletmenetet. Vágó Attila szerint az árrés látványos növekedése mögött egyrészt szezonális hatások húzódnak meg – mint a nyáron a finomított termékek iránt megugró kereslet –, másrészt a rövid időre kialakult készlethiány is hozzájárult. Készlethiány korábban amiatt jelentkezett, mert még áprilisban az orosz Barátság kőolajvezetéken klórral szennyezett nyersanyag érkezett több országba.
Vágó Attila szerint a korábbi olajszennyezés az osztrák olajipari céget nem érintette, mert az OMV ugyan széles körből szerzi be a finomításhoz az ásványolajat, de a Barátság vezetéken keresztül nem importál. Érintett volt viszont a visegrádi térség több olajvállalata is, ők hamarosan hozzájutnak a korábban megígért kártérítésükhöz. Az orosz Kommerszant arról ír, hogy akár 43 milliárd rubel, vagyis mintegy 200 milliárd forint értékű kártérítést fizethet az érintetteknek az olajvezetéket üzemeltető Transznyeft vállalat – vélhetően természetben. Konkrétumok említése nélkül azt írták, hogy a Mol a Lukoilon keresztül állapodhat meg a kártérítésről, míg a lengyel PKN Orlen négyszázezer és egymillió tonna közötti kőolaj-kompenzációban részesülhet.
