Kicsivel is beéri az állam a csúcscégektől
A 2020-as költségvetési tervezet szerint a kormány azzal kalkulál, hogy a Mol jövőre 10,5 milliárd, a Richter pedig 2,4 milliárd forintot utalhat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV). Az állami vállalatnak 25,24 százalékos részesedése van az olajcégben, valamint a Richterben, az elmúlt hetekben e két állami csomag egy része (a teljes részvénymennyiség 10-10 százaléka) a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe került.
A múlt héten beterjesztett költségvetési törvényjavaslat várakozása akkor teljesülne, ha a Mol 110, a Richter pedig 86 forint részvényenkénti osztalékot fizetne a következő évben a befektetőknek. A Reuters elemzői konszenzusa ennél optimistábban ítéli meg a két tőzsdei cég jövő évi osztalékát, szerintük a Mol 131, a Richter 112 forintot fizethet 2020-ban az ez évi eredmény után. A két vállalat idén ennél jóval bőkezűbben jutalmazza részvényeseit, a Mol 142,5 forintot, a Richter 100,2 forintot utal a következő napokban a tulajdonosoknak minden részvény után a 2018-as profit terhére. A kormányzati és az elemzői várakozás közötti jelentős, 20, illetve 30 százalékos eltérés alapján úgy látszik, a kabinet idén is konzervatív osztalékvárakozást tett közzé.
A jövő évi osztalékvárakozás ráadásul három és fél milliárd forinttal alacsonyabb a 2019-es büdzsében tervezett bevételnél. A kormányzat tavaly is óvatos osztalékbecslést alkalmazott a két nagyvállalatra vonatkozóan. A 2018 nyarán elfogadott 2019-es költségvetésben a Moltól 13,32 milliárd, a Richtertől pedig 3,15 milliárd forint osztalékbevételt várt az állam, amit a két cég végül több mint kétszeresen múlt felül: az olajtársaság 29,5 milliárdot, a gyógyszergyártó pedig 4,7 milliárdot fizetett az államkasszába.Az MNV az óvatos prognózist tavaly és idén is ugyanazzal indokolta: a társaságok szavazati jogának korlátozása miatt a vagyonkezelőnek nincs ráhatása az osztalék mértékének meghatározására. A Molnál 10, a Richternél 25 százalékban korlátozzák a szavazati jog gyakorlását, az államnak azonban ennél nagyobb a részesedése az érintett cégekben. További kockázat, hogy az osztalékfizetést nemcsak a társaság teljesítménye, de a piaci környezet változása is nagyban befolyásolja. A külső rizikófaktor tavaly még csak a Molnál indokolta a visszafogott osztalékcélt, ám a 2020-as büdzsétervezetben már a gyógyszeripari cégnél is megjelent ez a várakozást befolyásoló tényező.
„A 2020-as büdzsét, de alapvetően a kormány gazdaságpolitikáját is konzervatív tervezés jellemzi, a bevételi oldalon a kormányzat rendre sokkal óvatosabb” – nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A kabinet is a külső gazdasági környezet romlásával számol, a szakember szerint az óvatosság így indokolt lehet a jókora külföldi kitettséggel rendelkező cégek esetében, mint a Mol és a Richter. Virovácz szerint a büdzsé összeállításakor elsősorban az adóbevételek megtervezése kulcsfontosságú, a tízmilliárdos tételt kitevő osztalékbevétel elenyésző a nagy bevételi csoportokhoz képest, itt tehát pláne megteheti, hogy alulbecsü-
li a bevételt a kormány.
