Új árvízvédelmi projekt indítását jelentette be tegnap Gyulán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig). A 3,073 milliárd forint vissza nem térítendő Kehop-támogatásból végzendő munka fő eleme a Hármas-Körös jobb parti töltésének megmagasítása Gyomaendrőd térségében. A beruházással az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Kövizig konzorciuma a tervek szerint 2021. február 28-ra végez.
Az idén a jelenlegi ütemezések szerint további hét árvízvédelmi célú projekt tervezése és kivitelezése kezdődik meg
– válaszolt az OVF a Világgazdaság kérdésére.
Lényegében a meglévő töltések mértékadó árvízszintre való kiépítéséről, egyes folyószakaszokon hullámtéri beavatkozásokról, műtárgyak rekonstrukciójáról és komplex árvízszint csökkentő tározók építéséről van szó. A fő, futó projektekre vonatkozó kérdés kapcsán a hatóság sajtóosztálya a felső-tiszai védvonal mentén folyó munkákat emelte ki. A védtöltéseket ott is a mértékadó árvízszintre építik ki, ugyanis ennek meghatározása során ezeken a területeken mutatkozott a legnagyobb magassági hiány az elvárt szinthez képest.
A legkritikusabb védvonalszakaszokon – például a gyomaendrődin – végzendő feladatokat az ágazat Kehop-projektjei tartalmazzák.
Tavaly Magyarországon 1,72 milliárd forintot kellett költeni vízkárelhárításra (árvíz, belvíz, helyi vízkárelhárítás, jégtörés) az OVF-től kapott tájékoztatás szerint, de az év nem minősült kimondottan árvizesnek.
A legjelentősebb feladat az volt, amikor januárban és februárban jeget kellett törni a Duna szerb–horvát és magyar közös érdekeltségű, valamint a Tisza teljes hazai szakaszán. A jogszabályokban előírt feladatokat a vízügyesek teljes mértékben el tudták végezni. Felülvizsgálták a kezelésükben lévő védvonalakat, azok kapcsolódó létesítményeit és műtárgyait, a szemlebizottság pedig jegyzőkönyvben rögzítette azokat a további feladatokat, amelyek elvégzésére a védelem fenntartása érdekében szükség van.
Árvízvédelmi szempontból azok a szakaszok jelentik a legnagyobb kihívást, amelyeket egyébként is kijelöltek a védképességi projekt során az adott tíz vízügyi igazgatóság területén. Ezeken a helyeken olyan szivárgási problémákat oldottak már meg, amelyek csak egy árvíz során jelentkeznek, a védvonal védelme pedig rengeteg energiát és költséget emészt fel.
„Az elsődleges cél, hogy a kritikus szakaszokon is védhetővé tegyük a védvonalat – szögezte le válaszában az OVF. – Minimalizáljuk a kiszámíthatatlan jelenségeket (buzgár, rézsűcsúszás, töltésroskadás) a töltésszerkezet megváltoztatásával. Ahol már kockázatos a töltés ideiglenes megemelése homokzsákokkal, ott a töltésmagasságot legalább a védhetőség szintjéig meg kell növelni.”
Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása Magyarországon a Védképesség helyreállítása az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalakon projekt keretében történik.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
