BUX 51,268.65
+1.07%
BUMIX 4,277.37
-0.33%
+1.88%
OTP 17,580
+1.71%
KPACK 9,000
-1.64%
0.00%
0.00%
+0.26%
+1.68%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,350
-1.10%
0.00%
0.00%
+0.59%
-2.69%
-1.32%
+0.47%
-3.64%
+0.77%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,456
+0.90%
+6.54%
ALTEO 1,760
+2.92%
-2.44%
0.00%
EHEP 1,740
-1.42%
0.00%
-1.11%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.27%
-0.59%
-3.88%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
+2.50%
-0.44%
+3.05%
+5.65%
-1.54%
NUTEX 16.18
0.00%
Forrás
RND Solutions
Zöldgazdaság

A zöld máz alatt sötét a valóság

Értelmetlen beruházások, ablakon kidobott dollármilliárdok jellemzik az olajipart – legalábbis akkor, ha a globális felmelegedés elleni harcot komolyan veszik a párizsi egyezmény aláírói.

Ötvenmilliárd dollár értékű olajkutatási beruházás kerülhet egyenest a kukába, ha a párizsi klímaegyezményt aláíró országok valóban tartják magukat eredeti vállalásaikhoz. És ez csak a hét legnagyobb olajtársaság tavaly jóváhagyott fejlesztéseit foglalja magában – hívják fel a figyelmet friss elemzésükben a Carbon Tracker (CT) kutatói. Az intézet szerint a Shell 13 milliárd dollár értékű kanadai földgáz-cseppfolyósító projektje, a BP, az Exxon, az Equinor és a Chevron közös, 4,3 milliárd dolláros azerbajdzsáni kitermelésbővítése, valamint az előbbi kvartett és a Total 1,3 milliárd dolláros angolai mélytengeri kutató-kitermelő terve is bukásra lenne ítélve, ha kellő szigorral lépnének fel az adott országok. De ez csak a jéghegy csúcsa, a CT szerint 2030-ig az olajiparban globálisan 2200 milliárd dollárnyi projekt és eszköz értékelődik le drámai mértékben, ha mindenki betartja, amit vállalt, vagy még szigorít is valamennyit. Rámutatnak, hogy a Shell, a BP és az Exxon vezetői annak ismeretében döntöttek a rizikós beruházások mellett, hogy tisztában voltak a környezetre gyakorolt negatív hatásaikkal.

Fotó: Jeff J Mitchell/Getty Images

A CT és más szervezetek hasonló jelentéseinek kézzelfogható haszna is volt, a befektetők nyomást helyeztek az olajvállalatok vezetésére, s elérték, hogy a korábbiaknál több forrást fordítsanak a zöldenergia hasznosítására. Ugyanakkor az olajcégek is kényszerpályán mozognak, az ázsiai gazdaságok fokozódó keresletének kielégítéséhez új mezőket kell találniuk s kitermelésbe vonniuk. A hangzatos klímavédelmi kijelentések és a tettek azonban sokszor nincsenek összhangban egymással, a kutatás szerint ugyanis tavaly az olajmultik beruházási keretük 30 százalékát a párizsi célokkal összeegyeztethetetlen fejlesztésekre költötték. Andrew Grant, a jelentés egyik szerzője szerint az olajtársaságok egyszerűen nem akarnak tudomást venni a másfél fokos globális felmelegedésről mint a párizsi szerződésben megjelölt fő veszélyforrásról.

Tudósok ezt a szintet tartják a fordulópontnak, ahonnan drámaian felgyorsulnak az öngerjesztő jelenségek:

  • a tengerszint emelkedése,
  • a halálos hőhullámok,
  • a természeti katasztrófák,
  • a termést megtizedelő aszályok vagy épp
  • az áradások.
  • A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

    Kapcsolódó cikkek