Ötvenmilliárd dollár értékű olajkutatási beruházás kerülhet egyenest a kukába, ha a párizsi klímaegyezményt aláíró országok valóban tartják magukat eredeti vállalásaikhoz. És ez csak a hét legnagyobb olajtársaság tavaly jóváhagyott fejlesztéseit foglalja magában – hívják fel a figyelmet friss elemzésükben a Carbon Tracker (CT) kutatói. Az intézet szerint a Shell 13 milliárd dollár értékű kanadai földgáz-cseppfolyósító projektje, a BP, az Exxon, az Equinor és a Chevron közös, 4,3 milliárd dolláros azerbajdzsáni kitermelésbővítése, valamint az előbbi kvartett és a Total 1,3 milliárd dolláros angolai mélytengeri kutató-kitermelő terve is bukásra lenne ítélve, ha kellő szigorral lépnének fel az adott országok. De ez csak a jéghegy csúcsa, a CT szerint 2030-ig az olajiparban globálisan 2200 milliárd dollárnyi projekt és eszköz értékelődik le drámai mértékben, ha mindenki betartja, amit vállalt, vagy még szigorít is valamennyit. Rámutatnak, hogy a Shell, a BP és az Exxon vezetői annak ismeretében döntöttek a rizikós beruházások mellett, hogy tisztában voltak a környezetre gyakorolt negatív hatásaikkal.
A CT és más szervezetek hasonló jelentéseinek kézzelfogható haszna is volt, a befektetők nyomást helyeztek az olajvállalatok vezetésére, s elérték, hogy a korábbiaknál több forrást fordítsanak a zöldenergia hasznosítására. Ugyanakkor az olajcégek is kényszerpályán mozognak, az ázsiai gazdaságok fokozódó keresletének kielégítéséhez új mezőket kell találniuk s kitermelésbe vonniuk. A hangzatos klímavédelmi kijelentések és a tettek azonban sokszor nincsenek összhangban egymással, a kutatás szerint ugyanis tavaly az olajmultik beruházási keretük 30 százalékát a párizsi célokkal összeegyeztethetetlen fejlesztésekre költötték. Andrew Grant, a jelentés egyik szerzője szerint az olajtársaságok egyszerűen nem akarnak tudomást venni a másfél fokos globális felmelegedésről mint a párizsi szerződésben megjelölt fő veszélyforrásról.
Tudósok ezt a szintet tartják a fordulópontnak, ahonnan drámaian felgyorsulnak az öngerjesztő jelenségek:
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
