A tudósok a Belgiumban, Gent környékén lévő négy természetvédelmi területen 18 hónap alatt megforduló kutyák számát vették alapul. Véleményük szerint hasonló a helyzet az összesen mintegy 87 millió kutyának otthont Európa többi részén is - írja a The Guardian.

Brutális kárt okoznak az ökoszisztémában

A kutyák sétáik során évente átlagosan 11 kilogramm nitrogént és 5 kilogramm foszfort hagynak hátra hektáronként. Ez hasonló mértékű szennyezés, mint amelyet a mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származik: ezekhez hektáronként 5-25 kilogramm nitrogén köthető. A kutyák melléktermékeinek hatása tehát jelentős. A négylábúkat sétáltató gazdák azt hiszik, a kutyakaki nem okoz semmilyen kárt  a környezetnek. De a legtöbb ökoszisztémában alacsony az ásványi anyagok mértéke, a túltrágyázás pedig csökkenti a biodiverzitást azáltal, hogy hatására egyes növények, például a csalán vagy a medvetalp elburjánzanak és elnyomnak más növényeket, valamint olyan állatokat, melyek léte ezen növényektől függ.

Elhanyagolták a hobbiból tartott állatok környezeti hatáskutatását 

Nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen magas lehet a kutyáktól származó ásványi anyag. A mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származó légköri nitrogén jogosan nagy figyelmet kap, miközben ebből a szempontból a kutyák okozta problémával nem foglalkoznak - mondta Pieter De Frenne, a Genti Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. A kutatók a nitrogén és foszfor szintjét abból a helyzetből kiindulva becsülték fel, amikor a kutyákat pórázon vezetik és legfeljebb az ösvények 2 méteres körzetében kóborolnak el.

Erre kell figyelniük januártól az állattartóknak

A friss kormányrendelet a kutyatartás mellett a kóbor állatok helyzetét is szabályozza.

Az Ecological Solutions and Evidence című tudományos lapban bemutatott vizsgálat során több mint 1600 kutyát számoltak össze természetvédelmi területek 500 látogatása során. Ezeket az adatokat kombinálták a kutyák által kiválasztott nitrogén és foszfor ismert szintjével, hogy megbecsüljék az összes lerakódott tápanyagot. A szakértők rögzítették azt is, hogy pórázon voltak-e a kutyák. Ennek figyelembe vételével évente hektáronként 126 kilogramm nitrogén rakódhat le az ösvények mentén és 4 kilogramm a természetvédelmi terület többi részén. Ha minden kutyát pórázon tartanának, az ösvények melletti mennyiség 175 kilogrammra növekedne. 

A leggondosabb gazda kutyája is szennyez

Ha minden ürüléket felszedne és elvinne a gazdi, akkor szinte minden foszfor eltűnne, a nitrogénnek azonban csak fele, mivel a kutyák vizelete jelentős mennyiségben tartalmaz nitrogént, foszfort azonban alig. Korábbi kutatások rávilágítanak, hogy a magas ásványianyag-szint három évvel a kutyák kitiltása után is megmaradna.

Óriási ökológiai lábnyomuk van

Brenda és Robert Vale könyve, a „Time to Eat the Dog?”, vagyis az Itt az ideje megenni a kutyát? című írásuk 2009-ben jelent meg. Ebben a Vale házaspár azt foglalja össze, hogy mekkora egy házi kedvencek ökológiai „lábnyoma”. A könyv a provokatív címen kívül annak köszönheti a sikerét, hogy nagyon sok látványos összehasonlítást tesz egy-egy állat táplálásának ökológiai költsége kapcsán. Eszerint például egy közepes méretű kutya esetén annyi kárt okozunk, mintha évente 10 000 km-t vezetnénk egy 4,6 literes Land Cruisert. Ezek az adatok egyébként úgy jöttek ki, hogy meghatározták, mekkora földterület szükséges ennyi táplálék előállításához. Ezek a számok a következőképp festenek egymás mellé helyezve: az említett középtermetű kutyának a mancsnyoma 0,84 hektár, egy nagyobb németjuhászé pedig 1,1 hektár. Egy macska esetén ez 0,15 hektár, míg egy fejlett országban élő ember ökológiai lábnyoma 6 hektár, viszont egy fejlődő világbelié már csak 1,6 hektár.

Magyarországon többen tartanak kutyát a pandémia óta

Az elmúlt év nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, jócskán meghaladhatja a kutyák száma a 3 milliót Magyarországon – áll abban a friss tudományos publikációban, amely egy kutyatartást vizsgáló országos reprezentatív felmérés eredményeit ismerteti az Állatorvostudományi Egyetem kutatóitól. A gazdás kutyák száma a kutatás szerint 2,8 millió felett van. Ha ehhez hozzáadjuk a gazdátlan egyedeket, alappal feltételezhető, hogy Magyarországon a kutyák száma jócskán meghaladja a 3 milliót, amely szám nagyobb az eddigi legtöbb becslésnél.