Legalább 3000 milliárd forint értékű energiahatékonysági beruhását generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) Magyarországon a következő évtizedben – olvasható a KPMG közleményében. Bár ez a rendszer már két éve létezik, a beépített ösztönzők csak fokozatosan fejtik ki a hatásukat, így most indulhat el az igazi működése.
Az EKR lényege, hogy pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra késztesse az energiakereskedőket és a -felhasználókat is, hogy közösen valósítsanak meg energiahatékony beruházásokat. Ez a modell már Európa több országában is hatékonyan működik.
Az EKR által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás elérheti a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz elégetését teszi feleslegessé
– olvasható a KPMG közleményében.
A szennyező fizet: súlyos bírság jár azoknak, akik nem spórolnak az energiávalA rendszerbe épített ösztönzők már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzók legyenek a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. |
A rendszer lényege, hogy ha az energiakereskedők nem teljesítik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által előírt energiamegtakarítási kötelezettséget, akkor gigajoule-onként 50 ezer forintos bírságra számíthatnak. Hogy a rendszer mennyi energiát tart megtakaríthatónak, az a szabályozás szerint évente nő az energiakereskedők forgalma alapján: 2022-ben 0,6 petajoule, 2023-ban a tavalyi mennyiség 3-szorosa, és a 2021-es mennyiség 6-szorosa lesz, és 2024-ben még tovább emelkedik.
A KMPG arra számít, hogy az EKR-t elsősorban a vállalatok fogják igénybe venni, amikor energiahatékonysági fejlesztésekbe kezdenek.
Egyfelől a projektekbe már a legelején szükséges energetikai auditort bevonni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből
– írták a közleményben.
A rendszer működése ma még nem teljesen stabil, felmerülhetnek problémák. A beruházási döntéstől a hatékonyság javulását tanúsító fehér bizonyítvány megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt. A fehér bizonyítvány ugyan korlátozottan forgalomképes értékpapír, de piaca jelenleg nem kialakult, megszerzése komoly audittal és adminisztrációs terhekkel jár.
Bár a rendszer még gyerekcipőben jár, így is értékessé vált a beépített ösztönzőknek köszönhetően, ezért a kereskedők és a felhasználók is rászánják magukat a fejlesztésekre.
Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és a kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy az energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával és ennek igazolásával nyerjék el és osszák fel az így felszabaduló kvóták ellenértékét
– magyarázta a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektorának vezetője, Losonczy Géza.
